SZÁZMILLIÁRDOKAT VESZÍT A MAGYAR LAKOSSÁG AZ INFLÁCIÓ MIATT HAVONTA

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.08.20.

Az infláció nagyon jól jön a kormányzatnak, de nagyon rosszul a magánembereknek. Míg az adóbevételek automatikusan növekednek az árak emelkedésével, az éves költségvetésben rögzített kiadások java nem, vagy csak legalább egy éves késéssel követi a pénzromlást. Ez igen rosszul érinti az állampolgárokat, hiszen az olyan szociális juttatások, mint a családi pótlék, vagy éppen az otthonteremtési támogatások folyamatosan vesztenek az értékükből.

A kormányzat számára ezért az infláció nem feltétlenül problémás, de komoly kockázatot jelent, ha nem sikerül féken tartani.

Csábító lehet az infláció folyamatos alábecslése a kormányzatoknak, hiszen így a kiadásaikat az alacsonyabb premisszák alapján tudják megtervezni és kifizetni, a bevételeik azonban a valós, magasabb áremelkedésnek megfelelően folynak be. Ezt a magyar kormányok a rendszerváltás óta rendszerszerűen alkalmazták is – Mellár Tamás tanulmányában részletesen elemezte az 1990 és 2004 közti időszakra vonatkozóan.

A megugró áremelkedés az államnak segítség lehet, a magánemberek vagyonát azonban csökkenti. Nem véletlenül hívják inflációs adónak is a pénzromlást, hiszen végső soron a pénzeszközök ára és értéke folyamatosan csökken. Ezért kiemelkedően fontos, hogy a pénzeszközök hozama ne legyen kisebb, mint az infláció mértéke.

A kormányok a hatósági árakkal jelentősen befolyásolják a fogyasztói árak emelkedésének mértékét, ebben pedig a Fidesz új szintre lépett, amikor korábban piacgazdasági keretek között itthon nem ismert módon, néhány piaci termék árát is maximalizálta. De nem csak az árakon keresztül növekednek a lakosság és a vállalatok költségei:

a készpénz értéke magas inflációs környezetben gyorsan csökken, de az inflációnál alacsonyabb látra szóló folyószámla kamatok és lekötött betét-kamatok is jelentősen csökkentik a lakossági és vállalati vagyont...

ITT OLVASHATÓ