Szerző: CZENE GÁBOR
2022.08.09.
Nagy valószínűséggel a népszavazás érvénytelen lesz, de annak se lenne jelentősége, ha sikerülne elérni az 50 százalékos részvételi arányt – jegyezte meg. Kétharmados parlamenti többsége birtokában ugyanis a Fidesznek teljhatalma van, egy érvényes népszavazással szemben is bármit megtehet, bármikor tetszése szerint átírhatja az alkotmányt – hívta fel a figyelmet Kaltenbach Jenő.
Szászi Áron, a Policy Solutions politikai intézet elemzője szerint valóban szükség van arra, hogy az ellenzék a reaktív politizálás helyett önálló javaslatokkal, érthető üzenetekkel, jól célzott szakpolitikai víziókkal tudjon kiállni a nyilvánosság elé. Az ország EU-tagságának kérdése széles tömegek számára könnyen érthető, ugyanakkor stratégiai és taktikai szempontból is merülnek fel problémák a javaslattal. A stratégiai problémákat – ilyen például a kérdés időszerűsége, vagy az, hogy az „EU-párti népszavazást” könnyű „Huxit-referendumként” keretezni – jól tükrözi, hogy az ellenzéket is mennyire megosztja a javaslat.
A legfőbb taktikai problémát az jelenti – hangsúlyozta Szászi Áron –, hogy nagyon nehéz megugrani egy népszavazáson az érvényességi küszöböt. Ez még a Fidesznek sem sikerült 2016-ban a „migrációellenes” és az idei „gyermekvédelminek” nevezett népszavazáson. Ennek tükrében vakmerő ötletnek tűnik a kormánynál jóval kevesebb erőforrás birtokában egy olyan népszavazást kezdeményezni, ami mögött nem áll ott a teljes ellenzék.
Az EU-tagság védelméről szóló népszavazási javaslat abból indul ki – folytatta az elemző –, hogy a közvélemény-kutatások alapján évek óta elsöprő többségben vannak Magyarországon azok, akik egy EU-s referendumon a maradás mellett szavaznának. A tagság támogatottságának kérdése azonban elfedi a magyarok EU-hoz fűződő komplex viszonyulását.
A Policy Solutions egy évvel ezelőtti adatai alapján a maradáspárti többség tagjai közül nem mindenki lelkes rajongója az Európai Uniónak: 44 százalék mondható egyértelműen az európai integráció támogatójának, míg a magyarok negyede (27 százalék) inkább egy „nemzetek Európájában” gondolkozik.
Ez azt jelenti, hogy ők maradnának az EU-ban, de nem szeretnék, ha Brüsszelnek sok dologba beleszólása lenne.
A Huxit-pártiak aránya egyébként a kormánypártiak között a legmagasabb. (A fideszesek közel ötöde, 17 százaléka támogatná a kilépést, míg az ellenzékieknek csak 4 százaléka.) Jól érzékelteti az EU-kritikus álláspont elterjedtségét az is, hogy a magyarok fele szerint a „Brüsszeli bürokraták rá akarják erőltetni a magyar emberekre az akaratukat”. Vagyis a magyar kormány EU-ellenes kommunikációs támadásai képesek voltak rombolni a magyarok EU-ról kialakított, alapvetően pozitív képét – állapította meg Szászi Áron...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.