ORBÁN, MINT ELRETTENTŐ PÉLDA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.08.30.

A Los Angeles Times cikkében a magyar miniszterelnök politikájáról nem esik sok szó, Orbán inkább csak elrettentő példaként szerepel az írásban, amely alapvetően az amerikai belpolitikáról szól. Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.

Az Európai Unió kibővítése érdekében először Brüsszelnek kell megváltoznia – ezt olvasta ki a Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadása Olaf Scholznak a prágai Károly egyetemen elmondott beszédéből, amelyben a német kancellár kifejtette az EU jövőjével kapcsolatos nézeteit. Scholz szerint alapvető reformok nélkül nem lehet biztosítani az unió működőképességét a tagországok számának jelentős növekedése mellett. A kancellár világossá tette, hogy távlati elgondolásai közt nem csupán a nyugat-balkáni országok csatlakozása szerepel, hanem Ukrajna, Moldova és Grúzia is. Azt mondta ugyanis: harminc vagy akár 36 tagállammal – a mostani 27-tel szemben – az eddig ismert EU megváltozik, Európa centruma keletebbre tolódik. "Ukrajna nem Luxemburg” – jegyezte meg. Scholz az akadálytalan utazást lehetővé tevő schengeni övezet kibővítésére is kitért, mondván, Horvátország, Románia és Bulgária már eleget tesz a csatlakozási kritériumoknak.

A Politico a kancellár által szükségesnek mondott intézményi reformok közül kiemeli, hogy számos kulcskérdésben a döntéshozatalkor szakítani kell az egyhangúság követelményével, nem csupán a külpolitikában és az adók ügyében, hanem azt illetően is, hogy – idézem a cikket – "az olyan országokat, mint Magyarország és Lengyelország, el lehessen számoltatni a demokrácia visszaszorulása esetén”. Azt is fontosnak tartja Olaf Scholz, hogy a tagállamok számának növekedésével párhuzamosan ne bővítsék tovább a jelenleg 751 fős Európai Parlament létszámát. Újítást kellene szerinte bevezetni az uniós végrehajtó testület, az Európai Bizottság esetében is. Abba most mind a 27 tagállam egy főt delegál, és hogy az újabb tagországok is kapjanak tárcát, eddig minden bővítéskor újabb és újabb felelősségi területeket kreáltak. Scholz szerint ez az általa kafkainak mondott gyakorlat nem folytatható tovább, a biztosok számának bővítésével egy tárcához két biztost is lehetne kapcsolni. Mindemellett a német kancellár támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia elnök azon javaslatát, hogy az EU-n kívül hozzák létre az úgynevezett Európai Politikai Közösséget, amelyben az uniós tagállamok – valamint az EU-ból kilépett Egyesült Királyság - mellett az EU-tagságra pályázó országok is helyet kapnának. Ez az új intézmény politikai szinten rendszeresen ülésezne, és évente egy-két csúcstalálkozót tartana, hogy megvitassák a kontinens egészét érintő kérdéseket. Olaf Scholz kiállt a bevándorlási szabályok olyan irányú fejlesztése mellett, ami biztosíthatná az EU-ban a szükséges szakképzett munkaerő pótlása. Megjegyezte azt is: Európa közepén sokszor emlegetik az illiberális demokráciát, holott ez a szókapcsolat fogalmi ellentmondás. Szerinte a többség azt akarja, hogy az EU álljon ki a demokratikus értékek mellett, de a szabályok ezt most nem teszik lehetővé. A kancellár úgy véli, hogy az alapszerződés 7., jogállamiságot védelmező cikke szerinti eljárás esetében ki kellene zárni a blokkolás lehetőségét, és alkalmazni lehetne a pénzügyi nyomásgyakorlás eszközét, vagyis az uniós kifizetéseket következetesen a jogállami normák betartásához lehetne kapcsolni.

A kormányzó német szociáldemokraták szellemiségéhez közeli Frankfurter Rundschau a kancellár prágai beszédérő szóló kommentárjában úgy fogalmaz, hogy Scholz pusztán összefoglalta az eddig is ismert célokat, de sok tekintetben sajnos homályos volt. Az a megállapítása mindenesetre helytálló, hogy védekezni kell a demokrácia belső és külső ellenségei ellen – írja a kommentár szerzője, és hozzáteszi: bizonyára az is segíthet, ha – idézem – "olyan EU-tagállamok, mint Magyarország és Lengyelország, csak akkor kapnak EU-pénzt, ha tiszteletben tartják a jogállamot”.

Orbán Viktor és Donald Trump fotóival illusztrált terjedelmes cikket jelentetett meg a Los Angeles Timesban Ruth Ben-Ghiat, a New York-i egyetem történészprofesszora arról, hogy aki arra kíváncsi, merre tart ma az amerikai Republikánus Párt, annak azt kell megnéznie, mit művelnek a világban az autoriter pártok. A szerző szerint a republikánusok éppen kiiktatják saját soraikból és politikai kultúrájukból a még megmaradt demokratikus elemeket, keblükre ölelik a hazai szélsőségeseket, kiszorítják a mérsékelteket, megfenyegetik a másként gondolkodókat, és olyan külföldi autokratákkal lépnek szövetségre, mint Orbán Viktor. A cikkben a magyar miniszterelnök politikájáról nem esik sok szó, Orbán inkább csak elrettentő példaként szerepel az írásban, amely alapvetően az amerikai belpolitikáról szól. Arról viszont érdekes megállapítást tesz: szerinte a republikánusok oly mértékben bejáratták már saját autoriter pártdinamikájukat, hogy annak továbbviteléhez akár Trumpra sincs már feltétlen szükségük. Más, hasonlóan autokrata módon gondolkodó politikusuk – így például Ron DeSantis floridai kormányzó – simán Trump helyére léphet, és a párt kész arra, hogy illiberális módszerekkel kormányozzon, függetlenül attól, melyik republikánus költözik be 2024-ben a Fehér Házba.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ