MI MAGUNK SZÁRÍTOTTUK KI AZ ORSZÁGOT, EZÉRT OLYAN PUSZTÍTÓ MOST AZ ASZÁLY

TELEX
Szerző: FEHÉR JÁNOS
2022.08.03.

Az elmúlt hetekben régen nem látott aszályt tapasztalhattunk Magyarországon: cserepesedő földek, kiégett gyepek, porzó patakmedrek, szárazra került tómedrek fotói járták be a médiát, miközben a mezőgazdasági szakemberek jelentős terméskiesésekről számoltak be. Végső soron a hőhullámok és a csapadékmentes időszakok kialakulásában is benne van az ember, de azt, hogy milyen a talajaink, termőföldjeink állapota, sokkal könnyebben befolyásolhatjuk. Ez a mezőgazdaság szempontjából katasztrofális év sokaknak jó lecke lehet, hogy szélesebb körben elterjedhessenek a már eddig is ismert vízmegtartó technikák, művelési módszerek.

Ha aszályról beszélünk, legtöbbször a mezőgazdaság felől közelítve gondolunk rá, de a hosszabb száraz időszakok egyre több olyan problémát okoznak, amelyek közvetlenül minket is érintenek, amikor a felszíni mellett a felszín alatti vízkészletek is fogyni kezdenek. Ellehetetlenül az öntözés, ipari vízhiány is kialakulhat, és a lakossági vízellátásban is zavarok keletkezhetnek. Ezeket szinte mind meg is tapasztalhattuk az elmúlt hetekben.

Az aszályt a nyárral kötjük össze, de idén már márciusban hatalmas mennyiségű víz hiányzott a talajból, emiatt válhatott még pusztítóbbá a mostani hőségidőszak.

„Az aszály mindig is jellemző volt a kontinentális éghajlatú területeken, de a klímaváltozás fokozza ezt. Megváltozott a csapadék éven belüli eloszlása, a nyári és a tavaszi csapadékok mennyisége csökken, a télié – elméletileg – növekszik, erősödik a mediterrán hatás. Az idén az okozza a rendkívüli aszályt, hogy a téli és tavaszi csapadékok is elmaradtak. Nincs tartalék, a talaj fölső nyolcvan centimétere, egy métere száraz. A kétezres évek elején volt egy hasonló nyári aszály, amikor kilencven napig nem volt csapadék, de akkor volt téli feltöltődés a hótakaró miatt, ráadásul 1999 az egyik legbelvizesebb év volt” – mondta Barta Károly, az Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar geoinformatikai, természet- és környezetföldrajzi tanszékének docense.

„Eddig is voltak csapadékszegény évek, de újdonság, hogy komplett országrészek vannak, ahol gyakorlatilag nem lehet bizonyos haszonnövényeket termeszteni. Táji szintű aszályt látunk, amihez a korábbi években összeadódott vízhiányok is vezettek, és ez már a felszín alatti vizek süllyedésén is látszik.

Mindezt már nem lehet pusztán öntözéssel megoldani. Ennek ellenére azt látom, hogy a jégkármentesítő rendszerrel még mindig többet foglalkozik az agrárkamara, mint a klímaváltozással. Most már ennek is bele kell kerülnie a gazdálkodók gondolkodásába” – mondta Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője...

ITT OLVASHATÓ