Szerző: TÓTH ISTVÁN JÁNOS
2022.08.06.
Nem jó egy hanyatló birodalom utolsó csatlósának lenni. Nemcsak azért, mert minél később ugrik ki egy ország egy ilyen, egyébként egyre inkább meggyengülő, várhatóan összeomló szövetségből, annál nehezebb, költségesebb lesz ez a kiugrás, hanem azért sem, mert, minél később történik meg ez, annál inkább ráég hosszútávon is az utolsó csatlós, mint epitheton ornans (díszítő jelző – a szerk.) az országra. Rávetül ez majd az ország vállalkozóira és lakosaira is. Nekik is magasabb és hosszú távon fizetendő költségekkel kell szembe nézniük.
Orbán Viktor már az ukrajnai orosz invázió első napjaiban úgy döntött, hogy Magyarország nem segíti fegyverszállításokkal Ukrajnát az orosz haderővel szembeni harcban. Jelenleg a NATO-nak 30 tagja van. Ha ehhez hozzászámítjuk Finnországot és Svédországot, akik nemrég adták be csatlakozási kérelmüket a NATO-hoz, akkor azt láthatjuk, hogy e 32 országból 31 ország szállít fegyvert Ukrajnának: támogatja az ukránok harcát az orosz invázió ellen. Még Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Bulgária is, a balti államokat, Csehországot, Szlovákiát, Romániát és természetesen Lengyelországot nem is említve. Magyarország – egyedüli NATO tagként – kimarad ebből a sorból.*
Nemrégiben közel 400 diplomáciai fedésben dolgozó orosz kémet utasítottak ki az EU 27 tagországából. Magyarországról egyet sem. E két döntés nyilvánvaló jele annak, hogy a jelenlegi magyar kormány Oroszország hű szövetségeseként viselkedik.
Magyarország sorsát Oroszországhoz köti.
Az első valószínűsége 0,03, a másodiké 0,04*. Ha feltennénk, hogy e két esemény független egymástól (persze tudjuk, hogy nem az), akkor ezek együttes valószínűsége 0,001 lenne. Már ez a gondolatkísérlet is jól mutatja, hogy itt nem véletlenről, hanem jól kigondolt koncepcióról van szó: a magyar kormány pozíciója nemhogy a két hadviselő fél között „középen állna”, hanem egészen extrém módon a jelenlegi orosz vezetésnek kedvez.
A magyar kormány (pontosabban Orbán Viktor) e két döntése közül az elsőt fogom ebben a cikkben röviden vizsgálni egy három szempontból:
- Milyen implicit feltételezésekkel él az Orbán Viktor vezette magyar kormány?
- Milyen racionális megfontolások vezethetik?
- Milyen következményekkel jár, hogy „utolsó csatlósként” Magyarország magára maradt a NATO-n belül?
Az elemzés során nem veszem figyelembe a nyilvánvaló morális hasznokat. Ezek akkor is léteznek, ha eleve tudott, hogy „vesztes ügy” mellé állna egy adott szereplő, egy adott ország. Az ország polgárai a morális hasznokból akkor is részesülnek. Ha végül nyertes lesz az „ügy”, ez a morális haszon megsokszorozódik...
Az elemzés során nem veszem figyelembe a nyilvánvaló morális hasznokat. Ezek akkor is léteznek, ha eleve tudott, hogy „vesztes ügy” mellé állna egy adott szereplő, egy adott ország. Az ország polgárai a morális hasznokból akkor is részesülnek. Ha végül nyertes lesz az „ügy”, ez a morális haszon megsokszorozódik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.