2022. augusztus 30., kedd

AZ ÉS 2022/34. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2022.08.26.


P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán
Egyszer majd el kell számolni

A kormány hétfőn elküldte a jogállami mechanizmussal kapcsolatos válaszlevelét az Európai Bizottságnak. Mint hivatalos magyar kormányzati közlemények megállapítják: a kabinet átfogó intézkedéscsomagot tett le az asztalra azzal a céllal, hogy a Bizottság valamennyi aggályát eloszlassa. Ezt Navracsics Tibor jelentette ki, és hozzátette, technikai szinten jól állunk, ugyanis nagyon közel van egymáshoz az Európai Bizottság és a magyar kormány álláspontja.

Hogy a magyar csomagot miként értékeli majd a Bizottság, az komoly próbatétele lesz a magyar kormánynak, de legalább annyira az uniós szervezetnek. A fölvezetésünk máris rossz: Navracsics nem a hazai jogállamisági helyzet helyreállításáról beszél, hanem arról, hogy a magyar kormány kísérletet tesz az Európai Bizottság valamennyi aggályának eloszlatására. Van abban kis – vagy inkább nagy – sunyiság és félrevezetés, hogy Navracsics szimpla uniós aggálynak nevezi azt, ami a világ szeme láttára zajlik: Magyarország demokratikus intézményének módszeres felszámolása, de mondhatni azt is, hogy az ország elrablása. Minthogy ennek a folyamatnak a megállításáról szó sincsen, az aggályok eloszlatása sem történik majd meg, Magyarország marad politikai útonállók és kegyenceik által kiépített antidemokratikus, korrupciótól fulladozó, vazallusi struktúra. Amiben a mi országvezetőink bíznak, az sunyi számítás és halászat a zavarosban: az unió számára pillanatnyilag túl nagy luxus, hogy még évekig lekösse erejét és figyelmét a magyar kormány folyamatos zsarolása, amit kizárólag vétójoga biztosít, miniszterelnöke pedig vitás helyzetekben nem tesz egyebet, mint hogy gyáván maga elé tolja a saját kifosztását amúgy zokszó nélkül viselő, sőt igazi virtusként megélő magyar népet. Az intézkedési csomag közvetve tehát arról szól, hogy a közélet némely kérdésében ígéretet teszünk a normális és jogszerű kormányzásra. Ez eddig nem volt fontos, mert a legutóbbi időkig dőlt az uniós pénz, és amíg ez történt, nem számított semmi. Másként ezt aligha lehet értékelni, hiszen kormányzatunk, élén a miniszterelnökkel, pontosan tudta, hogy abnormális állapot, ha a közbeszerzések túlnyomó részét lojalitási szempontok szerint kijelölt társaság nyeri, és az is nehezen indokolható, miért nem lehet nálunk korrupciós büntetőügyekben hozott ügyészségi döntéssel szemben bírósághoz fordulni. Most más lesz a helyzet, ígéretet teszünk arra, hogy a nemzeti közbeszerzéseknél 15 százalék alá mérsékeljük az egy ajánlattevős közbeszerzések arányát.Tovább

Trencsényi László
Tájkép iskolakezdés előtt

Csepi Lajos
Bokréta

Váncsa István
A hadviselés filozófiai alapjai

Gadó Gábor
A Fudan érkezése

Sz. Bíró Zoltán
Mit gondolnak az oroszok az Ukrajna elleni háborúról?

Oblath Gábor
Cserearányromlás és gazdaságélénkítés egykor és napjainkban

A magyar gazdaság közelmúltbeli folyamatairól szóló több elemzésben is arról olvashattunk, hogy egyfelől a GDP (a hazai termelés mennyisége) az elmúlt negyedévekben – örvendetesen – gyorsuló ütemben bővült, másfelől az ország külkereskedelmi cserearányai (a kiviteli és a behozatali árak közötti arányok) – sajnálatosan – számunkra hátrányosan változtak, ami hozzájárult ahhoz, hogy a külkereskedelmi mérleg korábbi többlete jelentős hiányba fordult át. Az „egyfelől-másfelől” típusú megközelítés azonban elfedi, hogy a cserearányromlás ugyanannyival járul hozzá az ország külső hiányához és eladósodásához, mint amennyit elvisz a GDP vásárlóértékének, vagyis az ország reáljövedelmének bővüléséből. Ezért cserearányromlás esetén nem a GDP, hanem a külkereskedelmi árveszteséggel kiigazított értéke, a bruttó hazai reáljövedelem (RGDI) jelzi, hogy a belföldi felhasználás milyen mértékű növekedésére van belső forrásból fedezet. A választások előtti kormányzati keresletélénkítés miatt a belföldi felhasználás növekedése messze meghaladta ezt a mértéket. A közelmúlt fejleményei és az 1973. évi olajárrobbanás után történtek között sok a párhuzam, de most mintha egy régi filmet gyorsítva látnánk leperegni, és a kormány kapkodó lépései ezt a benyomást határozottan megerősítik.Tovább

Hetényi Zsuzsa
Fóbia és Fília, avagy cakpakk

(GADÓ)
Tesz-vesz ország

Gegesy Ferenc
Magyarország előre megy, nem, hátra

Molnár Erzsébet
Diszkobolosz

Huszár Ágnes
Tűrj békességgel!

Grecsó Krisztián
Morcsányi-paradoxonok
Morcsányi Géza 70 éves

Ladányi János
Jönnek a katonák

„És most ugyanott vagyunk”

Hetvenéves Zsigó Jenő roma származású magyar szociológus, népművelő, szerkesztő, a Cigány Ház – Romano Kher volt igazgatója, a Roma Parlament alapítója és elnöke. Az Amaro Drom roma magazin kiadója 1995-től annak 2010. évi megszűnéséig. Olyan rendezvénysorozatok köszönhetők neki, mint a Roma Majális – a 2000-től évente megrendezett összművészeti fesztiválsorozat az Orczy kertben –, a Roma Művészeti Ösztöndíjasok Gálája I–XIV., 2002 és 2007 között a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke, 2008-tól 2010-ig a Roma Integrációs Tanács Tagja, és 2005-ben a Kisebbségek kisebbsége kutatássorozathoz és tanulmánykötethez is hozzájárult munkájával. Alábbi gondolatai a Neményi Mária interjúi alapján készülő kötetből (Zsigó Jenő: Vezetőszáron. Budapest, Magvető–CEU Romani Studies, 2022, Tények és Tanúk sorozat) származnak.

V I S S Z H A N G

Mannhardt András
Épp most tágul Brooklyn

Szűcs R. Gábor
Visszhang

P Á R A T L A N

Kivonatolta: Losoncz Miklós
NINCS ÚJ A NAP ALATT

-átkai
SZELLEMVASUTUNK

-iTi-
ÚJ IDŐK JÁRÁSA

pá- ti-
TÓTÁGAST ÁLLVA

Pálfi Anna
PITYUKA

JAj
VILLÁMLÁS

Ladányi András
CÁFOLAT

msz
KÖSZÖNTÉS

Lázár György
MINISZTÉRIUMI KERET

na
BONVIVÁN PIHENŐBEN

celebrálta Nyerges András)
HETI TEXTUS

Szikszai Károly
BRIGÁDNAPLÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.