A MŰTÉT CSAK A JÉGHEGY CSÚCSA, A GOND, HOGY UTÁNA SOKSZOR ALIG TUDUNK A BETEGEKRŐL VALAMIT

HVG
Szerző: hvg.hu
2022.08.06.

Világszerte kihívásokat okoz, hogy a komolyabb műtéteken átesett páciensek szervezete összeomolhat, viszonylag sokan halnak meg az operációt követő 30 napon belül. Ezek a halálesetek javarészt megelőzhetők lennének, mert sohasem váratlanul történnek, ám egyszerűen nincs elég kórházi dolgozó ahhoz, hogy észlelhessék a figyelmeztető jeleket, ami szintén nem csak a magyar egészségügy problémája. A megoldást az újgenerációs betegmonitorozó eszközök jelenthetik, ám kérdés, mely intézménynek lesz rájuk pénze.

A magyarok valószínűleg a bizalmatlanabbak közé tartoznak Európában, ha arról van szó, hogy valamiért be kellene feküdni a kórházba. Alighanem mindenki ismer valakit, akinek a valakije a szükséges kezelés során, az intézményben megfertőződött. Ugyanakkor nem csak a kórházi fertőzések járhatnak végzetes következményekkel a bent lábadozók számára, és az adatok is azt mutatják, komoly problémáról van szó. A kanadai McMaster University a témában végzett, 2019-es VISION (Vascular events In noncardiac Surgery patIents cOhort evaluatioN) nevű vizsgálata során 14 ország 28 kórházában gyűjtött adatokat több mint 40 ezer, 45 évnél idősebb betegről, és azt találták, hogy a műtétkor, vagy az azt követő 30 napon belül közülük 715 fő (1,8 százalék) vesztette életét. Közülük 5 páciens halt meg a műtőasztalon (az összes halálozás 0,7 százaléka), további 500 beteg halt meg a műtét és a kórházi elbocsájtás közötti időszakban, a lábadozás során (69,9 százalék), és 210-en veszítették életüket a kórházból való elbocsájtás után (29,4 százalék)...

ITT OLVASHATÓ