SZÁMÍTHATUNK-E A TÖMEGEK LÁZADÁSÁRA?

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerzők: MIHÁLYI PÉTER, SZELÉNYI IVÁN
2022.07.08.

A nagy német szociológus és gazdaságtörténész, Max Weber nyomán érdemes feltenni a kérdést, hogy a tömegek lázadásával vissza lehet-e térni az illiberális autokráciából a 2010 előtti liberális demokráciába. Áprilisban sokadszorra is kiderült, hogy ellenzéki pártokkal, még ha szövetségre lépnek is egymással, nem megy. De mehet-e pártok nélkül? Célunk az elemzés, és nem programadás. Álláspontunk szkeptikus. Kelet-Európa nem a forradalmak régiója. De tény, hogy volt példa a tömegek lázadására a nem túl messzi múltban – Magyarországon is, és a szomszédos posztkommunista országokban is. Volt példa arra, amikor a tömegek lázadása demokratikus átalakuláshoz vezetett, de arra is, amikor a rossz után még rosszabb jött.

Köztudomásúlag Weber három uralmi rendszert különböztetett meg: a tradicionálisat, a karizmatikust és a legális-racionálist. Ezzel a hármas felosztással nagyjában-egészében a mai viszonyok között is el lehet boldogulni. A világ több mint 200 országát ezekbe jól be lehet sorolni. (Az Orbán-rendszer – például – a harmadik kategóriába tartozik.) Azt viszont kevesen tudják, hogy 1917 őszén egy bécsi nyilvános előadásában, pár héttel az orosz bolsevikok forradalma előtt, Weber azt állította, létezik egy negyedik uralmi rendszer is, amit ő Wille der Beherrschtennek nevezett. Fogas kérdés, hogy e kifejezés más nyelvekre fordításakor meddig célszerű szabadjára engedni fordítói-elemzői fantáziánkat. Egy kiváló német Weber-szakértő angol fordításként a „will of the ruled” kifejezést javasolta (magyarul: az alávetettek akarata). Ez nagyon meggyőző. A másik három uralmi rendszer tényleg értelmezhető úgy, mint a „will of the rulers” (magyarul: uralmon lévők akarata) három változata. Az uralmon lévők mind a háromfajta rendszerben a többség ellenében kormányoznak...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2022/27. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2022/27. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)