MIT ÁRUL EL EGY DIÁKRÓL AZ EGYETEMI FELVÉTELI PONTSZÁMA?

QUBIT
Szerző: MOLONTAY ROLAND
2022.07.21.

Évről évre diákok tízezreinek életpályáját dönti el, hogy felveszik-e őket a megcélzott egyetemi szakra. De vajon igazságos-e a felvételi rendszer? A felvételi pontszám akkor működik, ha megbízhatóan előre jelzi a későbbi egyetemi teljesítményt – két kutató most azt vizsgálta, mennyire működik ez a mérőszám Magyarországon.

Minden év júliusában eljön a pillanat, amikor a felvételizők még utoljára izgulhatnak egy kicsit, vajon elég pontot gyűjtöttek-e össze ahhoz, hogy elérjék a kinézett egyetemi szak ponthatárát. A ponthatárokat hagyományosan a Pont Ott Parti nevű élő rendezvényen hirdetik ki, az Oktatási Hivatal pedig SMS-ben is értesíti a hallgatókat a felvételi eredményükről. A híradások rendszerint beszámolnak arról, hogy melyik egyetemi szakra való bejutáshoz kellett a legtöbb pont, illetve az egyetemek is árgus szemekkel figyelik a riválisok ponthatárait. Sokan tudják azt is, hogy miből tevődik össze a felvételi pontszám: a középiskolai, érettségi, nyelvvizsga- és versenyeredményekből.

Arról már kevesebb szó esik, hogy vajon jól mér-e a felvételi pontszám, vagy lehetne-e pontosabb, méltányosabb felvételi rendszert alkotni.

Mire jó a felvételi pontszám?

Egy megfelelő felvételi rendszert összerakni nagy felelősség: életpályák, karrierek múlhatnak azon, hogy valakit felvesznek-e a megcélzott szakra vagy sem. Ahogy a legtöbb országban, úgy a magyarországi egyetemeken is korlátozottak a férőhelyek, nem mindenki tud arra a szakra bejutni, ahová szeretne. Valahogy tehát el kell dönteni, hogy ki nyerjen felvételt, és ki ne. Ehhez rangsorolni kell a felvételizőket, és ennek a rangsorolásnak az alapja a felvételi pontszám. De nemcsak az egyetemek rangsorolják a felvételizőket, hanem a felvételi eljárás során a diákok is sorrendbe állítják a megjelölt egyetemi szakokat aszerint, hogy hova szeretnének első-, másod- vagy többedsorban bekerülni. A két rangsor alapján aztán a Gale–Shapley-algoritmus szolgáltat a diákok szempontjából optimális, stabil párosítást a jelentkezők és az egyetemi szakok között. Ez azt jelenti, hogy ha egy diákot nem vettek fel egy adott szakra, annak csak két oka lehet: vagy egy neki kedvezőbb helyre vették fel a jelentkezőt, vagy az intézmény töltötte fel a keretszámát magasabb felvételi pontszámú diákokkal...

ITT OLVASHATÓ