Riporter: BOLGÁR GYÖRGY
2022.07.21.
A jelenlegi és a 2006-os választási győztes kormányfő, Orbán Viktor, illetve Gyurcsány Ferenc a kampányokban hasonlómód elhallgatta az ország és a költségvetés valódi állapotát, majd nem azt tette, amit mondott, szembement ígéreteivel. Tizenhat éve a kormányalakítás pillanatában "vallódott be", hogy kétszer akkora a költségvetési hiány, mint amiről addig beszéltek – mondta Laknert Zoltán politológus. Szerinte a választást akkor megnyerő Gyurcsányék nagyon későn mondták el, hogy ez alapvetően átalakítja azt, amit a kormány tenni készül, az intézkedéseik pedig a reáljövedelmek visszafogásával járnak. Ehhez hasonló történik most is a mai kormányfővel. Az idén tavasszal többek közt a rezsicsökkentés megtartásával kampányoló, annak lehetséges korlátozását kifejezetten tagadó Orbán Viktor, azt követően, hogy augusztustól korlátozzák a rezsicsökkentést, azt mondja, lesz család, amelyik megérti, lesz, amelyik nem, hogy ilyen döntéseket kell hozni. Lakner hozzátette, ebben a tekintetben nem lát nagyon nagy "színezetbeli különbséget" a két eset között.
Annak ellenére azonban, hogy sok hasonlóság is van a mostani és a tizenhat évvel ezelőtti állapotok között, a különbségek is jelentősek, sőt jelentősebbek. A jelenlegi ellenzék nehezebb helyzetben van, mint annak idején a Fidesz. Az ellenzek ma szervezetlen, szabad média alig van, a többség véleményét a kormánypropaganda formálja és az érdekképviseleti szervezetek ereje sem összehasonlítható a tizenhat évvel ezelőttivel – véli Lakner.
Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök elhíresült 2006-os őszödi beszéde a Kossuth Rádióban hangzott el – a mai sajtókörnyezetben elképzelhetetlen lenne, hogy egy ilyen kormányra nézve botrányos anyag a közmédiában menjen le. 2006-ban volt egységes és jól szervezett ellenzék, illetve szakszervezeti háttér is, akik tudták érvényesíteni az akaratukat. Most azonban a megosztottság és a belharc jellemzi az ellenzéki térfelet – tette hozzá az elemző.
Lakner emlékeztetett rá, hogy Donáth Anna, a Momentum Mozgalom politikusa az április 3-i országgyűlési választások után arról írt, hogy kevesebb ellenzéki pártra volna szükség, mert a széttagoltság miatt nem tudják egységesen kommunikálni az üzenteiket. A politológus ezt a gondolatot azzal egészítette ki, hogy az elképzelés jó, de vajon melyik lenne az az ellenzéki párt, amelyik visszalépne a többiek javára.
A Jelen főszerkesztőjének elmondása szerint az ellenzéki pártok összesen körülbelül napi 15-20 sajtóközleményt adnak ki a saját ügyeik tematizálására. Azonban ezek dömpingjellege, a kommunikációjuk elaprózódása miatt nem tud összeállni egységes ellenzéki narratíva. Most a megszorítások, az infláció és a forint gyengülése olyan problémák, amiket a választók széles rétegei a saját bőrükön és pénztárcájukon is érzékelni fognak. "Rosszabbul élünk, mint négy éve", szerinte most egységesen erről kellene beszélnie az ellenzéknek. „Hogyha a megélhetési válságból nem lehet politikát gyártani, akkor nem tudom miből lehet” – mondta Lakner Zoltán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.