AHOL SEMMI ESÉLY

VISZONT.HU
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.07.25.

Sokszor írtam már arról, mennyire rossz a rendszer a sajátos nevelési igényű gyerekek problémáinak kezelésére. Nemcsak az iskolában, ahol az integrálható SNI-sekkel foglalkozó szakemberekből egyre kevesebb akad, hanem később is, amikor követni és segíteni kellene ezeket a fiatalokat. De akkor már senki sem törődik azzal, miben lenne segítségre szükségük az életük megszervezéséhez.

Az egész problémát megsokszorozza, ha mindeközben generációs szegénységben is élnek, szegregátumokban, ahol az országos átlaghoz képest felülreprezentált az arányuk. Felülreprezentáltak a szegregálódó vagy szegregált iskolákban is, ahol kevés a tapasztalt szakember. Amikor több sajátos nevelési igényű gyerek is van egy osztályban, a pedagógus képtelen megosztani a figyelmét, és olyan fejlesztő munkát végezni, ami mindegyiküknek megfelelő. Segítség pedig nincs: amit az utazó gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok tudnak adni, az időben nagyon kevés. Logopédus, pszichológus csak elvétve akad a kis vidéki telepüéseken.

Akkor pedig még nehezebb a helyzet, mikor a szülők maguk is problémával érintettek: nem is értik, mi ez az egész, nem keresnek önállóan fejlesztési lehetőségeket, elfogadnak mindent, úgy, ahogy van – hiszen ők maguk is így nőttek fel. Nincs tudásuk arról, hogy mit lehetne tenni, nem ismerik sem a lehetőségeket, sem a jogokat...

ITT OLVASHATÓ