ABORTUSZHÁBORÚ: MINDKÉT TÁBOR TESZ A CSENDES TÖBBSÉG VÉLEMÉNYÉRE AMERIKÁBAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2022.07.11.

Az amerikaiak zöme sem az abortusz tiltását, sem a korlátlan engedélyezését nem támogatja, a két nagy pártban mégis az abszolút tiltást és a korlátlan legalizálást pártoló álláspontok váltak fősodratúvá. Miután a jobboldal évtizedes mestertervét beteljesítve a Legfelsőbb Bíróság megszüntette az abortuszjog alkotmányos védelmét, az Egyesült Államok a terhességmegszakítást drákói szigorral tiltó és azt szinte korlátok nélkül engedélyező, a máshonnan érkező nőknek is „menedéket” nyújtó államokra szakadhat.

Az északír, New York-i és lengyel abortusztörvények után ismét a terhességmegszakítás külföldi szabályozása vet hullámokat a magyar közéletben, miután az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága június végén megsemmisítette a Roe vs. Wade néven elhíresült, az abortuszt alapjogként elismerő 1973-as precedensítéletet, és a tagállamok hatáskörébe utalta a magzatelhajtás szabályozását.

A KDNP honlapján az a Surján László üdvözölte a döntést, aki 1992-ben beterjesztette a ma is hatályos, nemzetközi összevetésben liberálisnak számító magyar abortusztörvényt. Az „emberi élet, a család és a szabadság” védelmét zászlajára tűző CitizenGo aktivistaplatform „történelmi életvédő sikerként” fogadta a hírt. Trombitás Kristóf kormányinfluencer ünnepnapnak kiáltotta ki a döntés kihirdetésének napját, és politikai sátánizmusnak nevezte az abortusz támogatását, a kormányzati média pedig számos támogató hangvételű cikkben taglalta a fejleményt.

Mindeközben a baloldali média abbéli félelmének adott hangot, hogy a magzati élet védelmét 2011-ben az alaptörvénybe foglaló, de a tényleges szabályozáshoz 12 éve nem nyúló Fidesz–KDNP napirendre tűzi a szigorítást – különösen azután, hogy Novák Katalin „a megfogant emberi élet” védelmére tett ígéretet. A Társaság a Szabadságjogokért pedig felhívásban kérte a döntéshozókat, hogy „erősítsék meg az abortuszhoz való hozzáférést Európában”.

Az amerikai döntés nemcsak itthon kavart vihart. Emmanuel Macron francia elnök javasolta, hogy az abortuszhoz való jogot (hazája alkotmánya mellett) rögzítsék az EU Alapjogi Chartájában, amit az Európai Parlament július 7-én határozatban támogatott.

Nem közvetlenül az amerikai fejlemények miatt, de ezekben a hetekben Németországban feloldották az abortusz reklámozásának tilalmát, Hollandiában eltörlték a nők döntését követően előírt 5 napos kötelező várakozási időt, és liberalizálásra készül Finnország kormánya is. A nőjogi aktivisták világszerte attól tartanak, hogy az amerikai döntés nyomán máshol is erőre kapnak az abortuszellenes mozgalmak, míg utóbbiak attól, hogy az Egyesült Államokban vereséget szenvedett abortuszpárti erők próbálják majd máshol érvényesíteni agendájukat. A viták alighanem mindenhol fellángolnak, de aligha olyan hevességgel, mint Amerikában, ahol a téma az egyik legfontosabb közéleti kérdéssé vált...

ITT OLVASHATÓ