A VÁLTOZÓ CSAPADÉKELOSZLÁS A JELENLEGI VÍZGAZDÁLKODÁSSAL PÁROSULVA BRUTÁLISAN KISZÁRÍTJA MAGYARORSZÁGOT

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2022.07.28.

A tudomány képviselői évek óta szajkózzák, hogy az antropogén felmelegedés hatásainak bő 80 százaléka a vízháztartást érinti. Szilágyi József és Józsa János akadémikusok, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének tanárai a Magyar Tudomány című folyóiratban már 2008-ban jelezték, hogy a klímaváltozás hatására az „időjárási szélsőségek, azaz hőhullámok és szárazságok, az extrém csapadékokkal egyetemben, nagyobb gyakorisággal várhatók (...) a víz körforgása intenzívebbé válik, azaz egy időben több víz tartózkodik a légkörben, a vízgőz tíz-tizenegy napos légköri tartózkodási ideje pedig lerövidül”. Másfél évtizeddel ezelőtt is nyilvánvaló volt, hogy mindez „kihatással lesz mind az óceán-szárazföldi, mind pedig a meridionális (azaz észak-déli) energiaátvitelre, amely várhatóan módosítani fogja a meglévő klímaövek földrajzi elhelyezkedését és térbeli kiterjedését”.

A szélsőséges jelenségek előfordulási valószínűségének növekedésével megváltoznak a mértékadó helyzetek, és ugyan a Föld vízkészlete nem csökken, a lokális vízkrízisekhez bőven elég, ha a csapadék eloszlása megváltozik, és a szárazabb területekre a jelenleginél is kevesebb, a vízben bővelkedő részekre (mindenekelőtt a tengerek és az óceánok felszínére) pedig több jut belőle. Márpedig a klímaváltozás úgy alakítja át az időjárási rendszereket, hogy a csapadék eloszlása nem az egyensúly, hanem a szélsőségek irányába módosul...

ITT OLVASHATÓ