A KORMÁNY SZERINT FRANCBA A NYELVEKKEL AVAGY MINEK A MAGYARNAK A NYELVTUDÁS!?

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.07.29.

Mózes első könyvének egyik sokat idézett története Bábel tornyának híres esete, amely arról számol be, hogyan zavarta össze az addig ugyanazon nyelven szóló, nagyravágyó ember beszédét az Örökkévaló, hogy ne értsék meg egymást, s ne tudják megvalósítani gőgös tervüket. A történet mitikus eredetelbeszélése annak, miként alakultak ki a különböző nyelvek. Telt múlt az idő, s később ugyancsak a Bibliából értesülhetünk tolmácsokról (mélic), több nyelven beszélni képes emberekről (lásd például: „Nem tudták, hogy József érti őket, mert tolmács volt közöttük” – 1Mózes 42,23), vagy arról, hogy volt eset, amikor komoly diplomáciai megfontolások nyomán dőlt el, a tárgyalások nyelve héber vagy arámi legyen és így tovább. Jézusról a mai szakirodalom – úgy tűnik – joggal állítja, hogy anyanyelve mellett tudhatott görögül, s a görög vagy latin anyanyelvű egyházatyák közül egyre többen kötelességüknek tekintették, hogy megtanuljanak héberül. E soknyelvűségnek köszönhető a keresztény világ egyik alapszövege, a Vulgata, a Biblia latin nyelvű fordítása, amely Szent Jeromos munkásságának hallatlan eredménye volt. Nem folytatom, csak jelzem, hogy az egyházi fenntartású középkori egyetemeken egyre több nyelvi tanszék működött, hiszen ők már akkoriban is pontosan tudták, csak így biztosíthatják a naprakész tudás lehetőségét.

A XXI. században tapickáló magyar hatalom úgy döntött, hogy francba a nyelvekkel, ne tudjon a magyar lehetőleg egyetlen nyelven sem, gondolja csak azt a világról, hogy minden úgy van, ahogy azt az M1, a TV2, a Mandiner vagy a Magyar Nemzet hazudja szakmányban. Az általános elhülyítéshez nem bizonyult elégnek a tankötelezettség határának 16 évre történő leszállítása, lángost sütni, raktárban ládát tologatni, építkezésen segédmelót vállalni elvégre ez is elég, a hatalom felismerte, hogy a nyelvek ismerete is oly rettentő veszélyt rejt magában, amelynek végre elejét kell venni. Idehaza mostantól elég a magyar nyelv középfokú, na jó, alapfokú ismerete, vesd össze Pilhál Tamás és társai.

És most a magyar is elmegy építeni a Bábel tornyát, a többi néppel együtt. A többiek beszélnek így meg úgy, megértik egymást, de magyarul senki sem, mondták is, hogy kár, hogy a magyar nyelvet rajtunk kívül nem érti senki, nem érti senki, nem érti senki, s miközben a többiek szép sorjában húzták fel a falakat, mindegyiknek lett nagy lakása, tágas nappalival, csendes hálószobával, vidám küllemű gyerekszobával, könyvespolcokkal teli dolgozószobával, csinos erkéllyel, ahonnan ellátni a messzi távolba, tisztább napokon egészen a hegyekig és a tengerig, egymásnak átintegetnek, addig a magyar nem tudott téglát kérni a többiektől, pedig volt nekik feleslegük, nem tudott maltert kérni a többiektől, pedig abból is annyi volt, hogy na, még egy vödröt sem tudott kérni, pedig a vödörrel Dunát (azaz Szajnát és Rajnát) lehetett rekeszteni, így a magyarnak sosem készült el a lépcsőháza. Nem is tudott fölmenni a saját emeletére, azóta csak áll, hol az egyik, hol a másik erkély alatt, néz fölfelé, oda, ahová ő már nem juthat fel, sosem láthatja a hegyeket, a tengert, egyedül a lépcső nélküli sötét lépcsőházon legeltetheti a szemét. S a sok beszéd közül kizárólag a kihangosított Pilhál Tamást hallhatja, meg a többieket, s szentül hiszi, hogy poliglott, mert érti ő Pilhált és Gajdicsot, Deák Dánielt és Szentesi Zöldi Lászlót, valamennyit mind, és ez így jó és szép, csak az az egyetlen baj, hogy egyiküknek sincs sem vödre, sem téglája, úgyhogy továbbra sincs lépcső, de legalább Pilhálul és Gajdicsul, Deák Dánielül és Szentesi Zöldiül perfektül tud, szinte mondhatni: anyanyelven.

A mai napon a felelős magyar kormány úgy döntött, hogy 2024 őszétől megszünteti az egyetemi felvételihez szükséges nyelvvizsgakötelezettséget.

ITT OLVASHATÓ
Ugyanott tégla, malter és vödör még kapható.