A FELVÉTELI ÁTALAKÍTÁSA ANNYIT ÉR, MINT A VAKBÉLGYULLADÁSRA A BEÖNTÉS

TELEX
Szerző: NÁDORI GERGELY
2022.07.29.

Akkora a baj az oktatással Magyarországon, hogy az erről szóló cikkeket sem egy háború, sem egy energiaválság, sem a miniszterelnök félreérthető fajvédelmi eszmefuttatása, de még a wolverhamptoni diadal sem tudta leszorítani a címlapokról. Noha a kormányalakításkor a közoktatás átkerült a Belügyminisztériumhoz, a rend őre eleddig nem tett sokat, még az elkövetkező tanév rendjét (a szünetek és tanítási napok elrendezését) sem tudta publikálni, noha ez korábban legalább az előző tanév végén már tudható volt.

A legutóbbi sokk a felvételi pontszámok nyilvánosságra hozatalakor jött, kiderült, hogy tíz év alatt 20 százalékkal csökkent a felsőoktatásba bejutó tanulók száma, és egyes szakokra már kötéllel sem lehet diákot fogni (elsődlegesen a tanári pályáról van szó). Erre viszont szinte azonnal jött is a határozott kormányzati intézkedés, amit az innovációs miniszter a Facebookon osztott meg a világgal.

Érdekes módon ez az intézkedés az oktatási rendszernek azt a pontját változtatja meg, amivel nem nagyon volt baja eddig senkinek sem. A jelenlegi rendszer legutolsó nagy átalakítása 2005-ben volt, a kétszintű érettségi bevezetésével. Azóta jelentősen csökkent az egyes szakokra költségtérítéssel felvehető diákok száma, és bevezették a felvételihez a nyelvvizsga-kötelezettséget. Mindkét intézkedés jelentősen szűkítette az egyetemisták számát, de a rendszer alaplogikáján nem változtatott: a pontszám az érettségi eredményekből, az iskolai jegyekből és az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgákért kapható pluszpontokból állt össze.

Ha valakinek nem volt elég jó az iskolai teljesítménye, az duplázhatta a felvételi tárgyakból elért érettségi eredményét, így kompenzálva az esetlegesen szigorúbb középiskolákat. A rendszer nagyon erősen tolta a diákokat az emelt szintű érettségi felé. Aki két felvételi tárgyból is emelt szintű vizsgát tett, megszerezte az összes lehetséges pluszpontot. Az új rendszer csökkentené az iskolából hozott jegyek szerepét, helyettük az egyes egyetemek maguk dönthetik el, hogy mire adják a lehetséges pontok húsz százalékát. „Akár szóbeli vizsgáztatással, akár sport-, művészeti vagy bármilyen más teljesítmény tekintetbevételével” – mondta a Powerpointban erős miniszter a kamera felé fordulva.

Bár az nem egyértelmű, hogy ez mit oldana meg, az látható, hogy mit tenne tönkre.

A kétszintű érettségi rendszer nem amiatt volt forradalmi mert különbséget tett a közép- és az emelt szint között, hanem azért, mert a felvételi követelményeit kizárólagosan az érettségihez kötötte. Ezáltal megszűnt az egyetemek megrendelői pozíciója a közoktatásban. Korábban, amíg a felvételit az egyetemek állíthatták össze, arra külön kellett készülni. Vagy úgy, hogy előkészítőre járt a diák, vagy úgy, hogy az iskolája felvállalta, hogy azt is megtanítja neki, ami az érettségihez nem kell, csak a felvételihez. Ebben a helyzetben, ahogy Ken Robinson mondta, „teljes iskolai pályafutásunk egy elnyújtott egyetemi felvételi”....

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN