VILÁGGAZDASÁGI KORSZAKVÁLTÁST HOZ OROSZORSZÁG HÁBORÚJA

G7.HU
Szerző: KOVÁCS KRISZTIÁN
2022.06.17.

Azzal, hogy Oroszország a 2022-es nagy háborújával elkötelezte magát a gyengülő birodalmi sors mellett, és hosszú időre lemondott a világgazdasági integráció kínálta életlehetőségek javáról, valószínűleg sokkal nagyobb hatást gyakorolt a világgazdaság fejlődési pályájára, mint ami a gazdasági súlyából következne.

Az orosz gazdaság önmagában ugyanis jelentéktelen méretű globális perspektívából nézve. 2021-ben a globális GDP 1,7 százalékát tette ki, miközben a globális növekedés 5,5 százalék volt tavaly, de ha a Covid-válság utáni visszapattanás événél korrektebb összehasonlítási alapot keresünk, például a 2019-es évet a maga 2,8 százalékos globális növekedésével, akkor is azt látjuk, hogy

egy átlagos éves növekedés keresztben lenyeli az orosz gazdaság teljes kibocsátását, tokkal-vonóval-rakétával.

Ha ehhez hozzáadjuk az ukrán GDP-t, az sajnos akkor is csak kerekítési hiba lesz, ha a barbár és embertelen orosz agresszió okozta iszonyatos pusztítás előtti számokból indulunk ki.

Az orosz és az ukrán gazdaság méretén messze túlmutató világgazdasági hatások számbavétele során talán anélkül is gondolkodhatunk a lehetséges következmények két csoportba sorolásában, hogy a jóslás veszélyes vizeire eveznénk. A következmények egyik típusába a kifejezetten technikai kérdések tartoznak, amelyek alapvetően a civilizációnk jelenlegi technológiai fundamentumait és az azokra épülő munkamegosztási és hatalmi struktúrákat szembesítik súlyos alkalmazkodási kényszerekkel. Ezek kézzelfoghatóak, szinte triviálisak, mégsem magától értetődő, hogy ezek a fontosabbak, és nem a gazdasági szereplők magatartására, gondolkodására, kockázatérzékelésére, célfüggvényeire gyakorolt hatások – ez utóbbiakat soroljuk a háború gazdasági fejleményeinek másik körébe.

Kétszer öt pontban emeltem ki azokat a tényezőket, amelyeket ebben a pillanatban a legfontosabbnak tartok...

ITT OLVASHATÓ