Szerző: KISS CSABA
2022.06.26.
A Szovjetunió afganisztáni háborúja
A Szovjetunió afganisztáni háborúja az úgynevezett Brezsnyev-doktrína jegyében fogant, melynek értelmében Moszkva akár fegyveresen is „megvédheti” a szocializmust, ha annak fennmaradását veszély fenyegeti a szovjet érdekszférába tartozó országokban. E doktrína alapján vonultak be a Varsói Szerződés országainak csapatai 1968-ban Prágába, hogy ott elfojtsák a „prágai tavasz” néven ismert reformfolyamatot.
Afganisztánban 1973-ban puccsal távolította el az utolsó afgán királyt, Mohammed Zahirt egyik rokona, Mohammed Dhaoud Khan, aki 1978-ig az ország első elnöke volt, egyszemélyi hatalmat építve ki. Hatalmát az afgán kommunista párt, az Afganisztán Népi Demokratikus Pártja döntötte meg ugyancsak államcsínnyel, lemészárolva az elnököt és 18 családtagját. A párt élén álló Nur Muhammad Taraki vette át a hatalmat, de aztán ő is riválist kapott – méghozzá párton belül – Hafizullah Amin személyében, aki meggyilkoltatta elődjét, és brutális uralmat épített ki.
Amin a szovjet pártvezetés szerint az Egyesült Államok felé kezdett kacsintgatni, ezért úgy döntöttek, megdöntik uralmát, és egy hűséges bábot ültetnek a helyébe Babrak Karmal személyében.
A SZPECNAZ ERŐI 1979. DECEMBER 27-ÉN MEGGYILKOLTÁK AMINT, MAJD A SZOVJET CSAPATOK BEVONULTAK AZ ORSZÁGBA, AMIVEL KEZDETÉT VETTE A SZOVJETUNIÓ TÖBB MINT 9 ÉVES AFGANISZTÁNI HÁBORÚJA...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.