Szerző: PERINTFALVI RITA
2021.
A szégyen kellemetlen tudatállapot, amibe könnyű betévedni, és amiből nagyon nehéz kiszabadulni. Halálos csapda. A szégyenből nincs kiút, egyedül vagyok, sötét, rideg, félelmetes, bujkálok, menekülök, azt kívánom, hogy a föld nyeljen el, a halál megkönnyebbülést hozna. Rólam szól, arról, hogy rossz vagyok, hogy jobb lett volna, ha meg sem születek. A bűntudat érezteti velem, hogy rosszat tettem, hogy hibáztam, de nem kell szenvednem tőle, hiszen amikor eldöntöm, hogy abbahagyom, hogy többet ezt nem teszem, abban a pillanatban jobban érezhetem magam. Azért, mert loptam, nem lettem tolvaj. Gonosz az, aki szabad akaratát arra használja, hogy kárt okozzon és ártson, hogy bántson, ahelyett, hogy szeressen, segítsen vagy védjen. Nehezen felfogható, hogy gyakran a bántalmazott szégyelli magát és a bántalmazónak még bűntudata sincs. Egy római legendában Lukrécia megöli magát, miután férje távolléte alatt sógora brutálisan megerőszakolja őt. Bár ártatlan, mégis ő szégyelli magát, nem a sógor. A trauma az, amikor engem foglyul ejtenek és kínoznak. Amikor úgy érzem, hogy nem tudok menekülni és el kell tűrnöm olyan „élményeket”, amiket nem én választottam. Egy személytelen földrengést könnyebb elviselni, bár trauma, mint azt a személyes árulást, amikor az, akitől függök és akit szeretek, engem használ, ahelyett, hogy védene.
Perintfalvi Rita ebben a könyvben bátran kiáll a bántalmazottakért. Megszólalhatnak végre szégyen nélkül azok, akiket nem csak bántottak, hanem elnémítottak, kiközösítettek, mélyen megsértettek. Itt nem gyógyulásról van szó, itt nincs betegség. Itt árulás, aljas kihasználás, tárgyiasítás, igazságtalanság, a szeretet nélküli hatalom kegyetlensége fortyog. Aki rosszul bánik a másikkal, az nem beteg. Az nem őrült. Az rossz. Vannak gyengéd őrültek. És vannak gonosz emberek, akiknek gonoszkodását nem lehet magyarázni a gyerekkorukkal, a genetikával, a pszichiátriával, egyszerűen azt élik meg izgalmasnak, amikor bántanak, kínoznak valakit, és úgy vélik, tudják, hogy amit tesznek, nem lesz soha megtorolva; megússzák baj nélkül. Több áldozat is leírta nekem azt a villanást, csillanást a bántalmazó szemében, ami ennek a kéjét jelezte. Szerintem másodlagos, hogy ezek a bűnök a szexuális arénában játszódnak le. Ami fontos, az a hatalom, a kényszer, az engedelmesség, az uralom. Anyám nem egyszer mondta nekem, hogy ha nem engedelmeskedem, akkor nem szeretem őt. Azt követelte, hogy mi ketten legyünk egyek és az az egy, az legyen ő. Összekeverte a vágyat, a birtoklást, az éhséget – a szeretettel. Minden titok a hatalom kezére játszik. Ez a könyv a szeretet jegyében fogant meg, szerintem arra jó, hogy megszüntessen minden titkot, minden erőszakot, minden szégyent és traumát, mielőtt megtörténne. Tegyük lehetetlenné az efféle bántalmazást. Vigyázzunk magunkra és egymásra, ne tanítsuk gyermekeinket engedelmességre, ne söpörjük szőnyeg alá egy katasztrófa jeleit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.