Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2022.06.22.
Tíz év alatt több mint másfélszeresére nőtt azoknak az általános iskolásoknak az aránya, akik száz főnél kisebb létszámú iskolákba járnak az állami oktatásban. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) által publikált, A közoktatás indikátorrendszere 2021 című kiadvány adatai szerint 2020-ban az általános iskolások 8,6 százaléka tanult olyan állami általános iskolában, ahol a tanulólétszám nem érte el a száz főt, míg 2010-ben 5,5 százalék volt az arányuk. Ez összefügg a diáklétszám csökkenésével: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2010/2011-es tanévben 757 ezren tanultak általános iskolákban, 2020/2021-ben 726 ezren, a most zárult tanévben pedig 720 ezren.
Vagyis minél kevesebben iratkoznak be általános iskolába, annál nagyobb a valószínűsége, hogy egy amúgy sem túl magas tanulói létszámmal működő intézmény átcsúszik a 100 fő alatti „kisiskolák” sorába, különösen a kisebb vidéki településeken. A tízezer fős Tolna városában épp a minap jelentették be, hogy végleg bezárják a helyi Wosinsky Mór Általános Iskolát, ahova az új tanévre csak hét elsőst írattak be a minimálisan szükséges tizennégy helyett. Az iskolában 2011 óta egyébként is csak alsó tagozat működött. A diákokat a város más iskolái veszik át.
Az ELKH kiadványában szereplő adatok szerint a községekben nőtt leginkább a száz fő alatti iskolákba járó diákok aránya: a 2010-es 12,1 százalékról 18,9 százalékra. A megyei jogú városokban 4,6 százalék, egyéb városokban 6,2 százalék volt a kisiskolákban tanulók aránya 2020-ban, Budapesten 4,2 százalék. Megyei szinten Tolna megyében volt a legmagasabb azoknak a tanulóknak az aránya (22,4 százalék), akik száz főnél kisebb létszámú iskolákba jártak. A második helyen Nógrád megye szerepel (19,3 százalék), a harmadik helyen pedig Békés (15,4 százalék).
Nem véletlen tehát, hogy a kormány ismét elővette a kisiskolák „racionalizálásának” tervét...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.