2022. június 11., szombat

OMBUDSMAN: HA AZ OKTATÁS CÉLJÁRÓL MÁST GONDOL A POLITIKUS, A TANÁR ÉS A SZÜLŐ, A DIÁKOT MEG SENKI NEM KÉRDEZI, GARANTÁLT A JOGSÉRTÉS

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2022.06.09.


A testi fenyítés talán már kikopott a magyar iskolákból, de a gyerekek érzelmi bántalmazása általános, és a magyar pedagógusok nagy része ma sem nézi jó szemmel, ha egy gyerek túl sűrűn hangoztatja az ellenvéleményét. Aki egy ilyen kultúrában mégis ki mer állni a véleménye mellett, az felesel, lázad, bomlaszt. A vélemény a legtöbb helyen provokációnak minősül – írtuk június 7-én megjelent cikkünkben. Az általunk kérdezett gyerekjogi szakemberek és diákjogi képviselők a legfőbb okok egyikeként emelték ki, hogy egy gyerek elsődleges feladata a kötelességeinek és annak a megismerése, hogy „hol a helye”. Emellett azt is állították, hogy a gyerekek iskolai jogait többnyire sem a diákok, sem a tanárok nem ismerik.

Anyagunk megjelenése előtt írásban kerestük az oktatási jogok biztosának hivatalát, de Aáry-Tamás Lajos ombudsmannal csak a cikkünk megjelenése után sikerült beszélnünk. A cikkünkre adott reakciójában az oktatási jogok biztosa elmondta, szerinte a hazai közoktatásban az oktatási jogok sérülése három fő okra vezethető vissza:

- A diákjogok kampányszerű terjesztése nem hoz hosszú távú eredményt, mert „azok a diákok, akik aktívan részt vállalnak az érdekérvényesítő munkában, 2-3 év alatt kikerülnek a rendszerből, és lehet elölről kezdeni az egészet, nem lehet elégedetten hátradőlni”.

- Magyarországon a szabad iskolaválasztás gyakorlata a nemzetközi gyakorlat és jog totális félreértelmezése mentén valósul meg, és ez eleve sérülékennyé teszi a diákjogokat.

- A közoktatási rendszer működtetőinek és az oktatásban részt vevő szereplőknek nincs egységes válaszuk arra a kérdésre, hogy mi a közoktatás célja...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.