OLYAN GYEREK, AKINEK KÖZMUNKÁSOK A SZÜLEI, HÁT OLYAN ITT NINCS

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2022.06.15.

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok esetében szépen összeérnek a konzervatív és a liberális elit érdekei: az ő gyerekeik mennek a jó egyházi, elit vagy alternatív középiskolákba, míg az alacsony jövedelmű, információhiányos családokból származók maradnak az általánosban. Tankönyvbe illik, ahogy Magyarországon előáll a világ egyik legszelektívebb oktatási rendszere.

„A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok ügyében teljesen jól egymásra találtak a gyakran konzervatív, vidéki, magas státusú családok érdekei, akiknek a gyerekei jellemzően egyházi iskolákba járnak, és a budapesti, mondjuk így, liberális értelmiség, akiknek a gyerekei az állami elit vagy az alternatív gimikbe járnak. Az egyik abban reménykedik, hogy az ilyen iskolákból könnyebben jut be a gyereke például a Semmelweisre vagy a jogi egyetemre, a másik meg külföldre szeretné küldeni a gyerekét egyetemre, de mindkét társadalmi csoport érdekelt abban, hogy fennmaradjon ez az iskolatípus” – mondja Berényi Eszter, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatásszociológusa, a Belépés a 6 és 8 osztályos gimnáziumokba: esélyegyenlőtlenség és reziliencia című, 2019-ben elkezdett és idén augusztusban lezáruló kutatás vezetője.

Tankönyvbe lehetne foglalni, ahogy Magyarországon a hat- és nyolcosztályos középiskolák révén előáll a világ egyik legszelektívebb oktatási rendszere, ami tovább növeli az egyenlőtlenséget, az egész oktatás eredményességét is erodálja. De ha ennyire rossz ez a rendszer, mi tartja fenn mégis a bizonyos szempontból szintén kártékony szabad iskolaválasztás mellett a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok intézményét, és hogy lehet, hogy soha nem volt igazi politikai akarat arra, hogy megszüntessék?

Berényi szerint „egy minisztériumi hivatalnok is azt fogja mondani, amit mi, szakértők: hogy ez nem jó, mert ez ugyanaz, mint a szabad iskolaválasztás, ami csak a szelekciót erősíti. De létezik egy vélt vagy valós középosztálybeli szülői nyomás, ami miatt soha fel sem merült, hogy ezt meg kéne szüntetni”.

Ahol összetalálkozik a Horthy-korszak nosztalgiája a liberális elvekkel

A ma is működő hat- és nyolcosztályos gimnáziumok a rendszerváltás során alakultak ki, amikor létrehoztak olyan iskolákat, illetve iskolán belül olyan osztályokat, amelyek korábban válogatnak a gyerekek közül, mint a többi iskola. A kisgimnáziumok létrejöttét Horn Dániel közgazdász A kisgimnáziumok szerepe a szelekcióban című 2010-es tanulmányában több indokkal is magyarázza: az egyik a tradicionális iskolatípushoz, a két világháború előtti 8 évig tartó gimnáziumhoz való visszanyúlás volt, amihez jelentősen hozzájárult az egyházi lobbi is...

ITT OLVASHATÓ