MÉG SOKSZOR SZÁZ NAP VÁR UKRAJNÁRA, A NYUGAT KÉSLEKEDÉSE MIATT FOLYTATÓDIK A VÉRONTÁS - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.06.07.

Orbán Viktor arra használta fel veszélyhelyzeti jogkörét, hogy elsöprő nagyságrendben vezessen be különadókat. Ezt elemzi a Bloomberg, ami szerint csapást szenvedtek a magyar befektetési eszközök, mert a piacokat megrémisztette a központi bank monetáris politikáját övező zavarodottság. A jövőben balkanizáltabb viszonyok várhatók az energiakereskedelemben. A Nyugat késlekedése meghosszabbította a vérontást Ukrajnában, írják Bécsben.

A Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség a magyar kormány megszorító intézkedéseit áttekintő beszámolójában megállapítja: Orbán Viktor miniszterelnök arra használta fel veszélyhelyzeti jogkörét, hogy elsöprő nagyságrendben vezessen be különadókat, valamint 6,1 milliárd dollár összértékben vágja meg a közkiadásokat az idei és a következő évre.

Az intézkedések lesújtanak a bankszektorra, az energetikára, a légitársaságokra, illetve a távközlésre, és rávilágítanak arra, mekkora mértékű a költségvetés egyensúlyhiánya. Ez a hiány elrettentette a befektetőket, miközben az Európai Unió eurómilliárdok Magyarországnak történő kifizetését tartja vissza a korrupcióra vonatkozó aggályok miatt – olvasható a tudósításban. A Bloomberg szerint csapást szenvedtek el az elmúlt héten a magyar befektetési eszközök, mert a piacokat megrémisztette a központi bank monetáris politikáját övező zavarodottság, a különadók terve és a kulcsfontosságú uniós alapokhoz való kormányzati hozzájutás rossz kilátása. Ez rekordmélységbe taszította a forint euróárfolyamát – jegyzi meg a hírügynökség.

Az energia-szabadkereskedelem vége – ezzel a címmel közölt terjedelmes cikket az amerikai üzleti körök vezető lapja, a Wall Street Journal. „Isten hozta az új korszakban, amikor az olajat és a gázt illetően az Oroszország elleni nyugati szankcióknak betudhatóan a geopolitikai versengés szempontjainak elsőbbségük van a kereslet és kínálat piaci erőivel szemben, írja a lap.

Hogy milyen új rend alakul majd ki, azt még évekig nem fogjuk tisztán látni, de a szakértők szerint az eddiginél úgymond balkanizáltabb viszonyok várhatók.

A cikk szerint alighanem három nagy befolyásoló erő előretörésének vagyunk a szemtanúi. Az első az Egyesült Államok és más nyugati nemzetek, amelyek a maguk hatalmas gazdasági és vásárlóerejét politikai fegyverként használják, a második Kína és olyan további felemelkedő országok csoportja, mint India, Törökország és Vietnam, amelyek ellenállnak a nyugati nyomásnak, és továbbra is üzletelnek Oroszországgal, végül a harmadik csoportot Szaúd-Arábia és a többi közel-keleti olajtermelő állam alkotja, amelyek igyekeznek megőrizni semlegességüket, és növelhetik piaci részesedésüket az elkövetkező években.

Chas Freeman, az Egyesült Államok volt szaúd-arábiai nagykövete szerint Európa soha többé nem támaszkodhat Oroszországra, mint elsődleges energiahordozó-forrásra. Ha majd fel is oldják a szankciókat, az országok inkább vállalják új infrastruktúra költséges kialakítását, és hosszú távra szóló alternatív beszerzési megállapodásokra törekednek. A Wall Street Journal idézi Pozsár Zoltánt, a Credit Suisse vezető pénzpiaci elemzőjét, aki szerint az új világrendben az energiakereskedelem kevésbé lesz hatékony, és az eddiginél költségesebbnek ígérkezik. A német embargó miatt például az orosz nyersolaj, ahelyett, hogy egy-két hét alatt megérkezne Hamburgba, több hónapos utazásra indul majd, hogy eljusson Kínába. A közel-keleti olajnak ugyanakkor hosszabb utat kell majd megtennie Európába, mint ha Ázsia lenne az úticél.

Az Ukrajna ellen intézett orosz támadás utáni 97. napon sikerült odáig eljutni, hogy az Egyesült Államok és Németország kormánya felajánlott Kijevnek nagy hatótávolságú, korszerű rakétákat – írta a bécsi Der Standardban megjelent kommentárjában Eric Frey, aki szerint a Nyugat késlekedése meghosszabbította a vérontást, és Ukrajnára még sokszor száz nap háború vár. Ezekre a fegyverekre égető szüksége lenne az ukrán hadseregnek, hogy megállítsa az ország keleti részén a brutális orosz előretörést, de ehhez az offenzívához már túl későn érkeznek – vélekedett az osztrák elemző.

Ez a cikk szerint nem csupán azoknak az ukrajnai millióknak a katasztrófája, akiknek menekülniük kellett, mert falvaikat, városaikat megsemmisítették, hanem probléma a nyugati szövetségi rendszernek is, hiszen az Egyesült Államok és a NATO célként tűzte ki, hogy megakadályozzák Oroszország győzelmét ebben a háborúban. Hogy mi a győzelem, az továbbra is értelmezés kérdése. De ha Putyinnak sikerül ellenőrzése alá vonnia a Donbasz térségét, ha elvágja Ukrajnát az Azovi-tengertől, és Herszon város körül az ország közepén meg tud tartani magának egy beékelődést, akkor könnyen győztesnek nyilváníthatja magát.

Ebben az esetben Ukrajna és szövetségesei számára csak egyetlen lehetőség marad: folytatni a háborút, amíg ezeknek a területeknek legalább egy nagy részét sikerül visszahódítani. Sok katonai szakértő szerint ez lehetséges, mert egyszer, valamikor elfogy az orosz hadigépezet levegője. De ez eltart egy ideig, és aközben folytatódik a vérontás. Az első száz napot még sok száz nap fogja követni – hangzik a szerző komor jóslata. A Der Standard szerint a Kreml már régóta úgy tartja, hogy a NATO-val áll háborúban, miközben a Nyugat mindeddig behúzott kézifékkel haladt előre a konfliktusban, és ezzel azt idézte elő, hogy Ukrajnát gyűri maga alá az orosz gőzhenger. Elegendő mennyiségű nehézfegyverzettel Ukrajna a nyár folyamán megfordíthatja a hadiszerencsét, és ez az egyetlen lehetséges út a békéhez a Der Standard szerint.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ