LENYŰGÖZŐ LÁTVÁNYÉPÍTÉSZET ÉS MEGLEPŐ IGÉNYTELENSÉG – AZ ÚJ NÉPRAJZI KÍVÜLRŐL-BELÜLRŐL

VÁLASZ ONLINE

Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2022.06.17.

Hosszabb, mint az Országház, versenyre kel a Hősök terével, lepipálja a Nemzeti Múzeumot: az új Néprajzi Múzeummal kétségtelenül meghatározó épület született. Nem kis teher ez egy közepes jelentőségű múzeum számára, amelynek élettel kellene megtöltenie a rengeteg vita után felépült, gigantikus házat. Amely felemásra sikerült: a kétoldalt mesterséges hegyként tornyosuló szárnyak nagyon fotogének, belső terei viszont a túlzó méretek ellenére sem monumentálisak. Sőt. Helyenként egy mélygarázs nívóját is alig haladják meg. A múzeum 150 év hányódás után mindenesetre révbe ért, és egészen merész kiállításokkal várja azokat, akiket a tartalom is érdekel.

Ha késő este kisétálunk a Városligetbe, az új Néprajzi Múzeum földből kiemelkedő szárnyainak tetején mindig látunk nézeledő embereket. Az ég háttere előtt a betonmellvéd mögül kiemelkedő fejek a magasban aprócska foltoknak tűnnek. Akármit gondoljunk is az idáig vezető, éles, elmérgesedett vitával terhelt útról, megállapíthatjuk: itt valami nagyon működik. Aztán ha másnap a fölhajló épületvégek alatt megnyíló bejáratokon át bemegyünk a házba, megállapíthatjuk azt is, hogy valami más viszont nagyon nem. Kétarcú épület, és a jobbik része van a föld fölött.

Nem könnyű az új Néprajzi Múzeumról írni, mert az épület megítélését erősen befolyásolja a világnézeti és politikai elkötelezettség, akárcsak a közeli Magyar Zene Háza esetében, ráadásul az eredmény is nagyon ellentmondásos. Sokaknak már évekkel azelőtt határozott, karcos véleménye volt, hogy a markoló először beleharapott a Felvonulási tér betonjába. Érdemes azonban négy kérdéskört szétválasztani:

- Jó helyen van az épület?

- Építészeti szempontból mennyire jól sikerült alkotás?

- Mit jelent az új otthon a múzeum mint intézmény számára?

- Mivégre van néprajzi múzeum a 21. században, és mit kínál a látogatóknak?

Az épületről szóló viták többnyire az első két téma körül forognak, pedig múzeumokat nem csak azért építünk csilliárdokért, hogy politikai rendszerek emléket állítsanak maguknak, és az átadás után egy hétig nagyokat hüledezzünk és ámuljunk építészeti furcsaságokon – „Jé, ez a ház olyan formájú, mint egy gördeszka! Ez meg olyan, mint egy sajtreszelő! Húha, ennek fel lehet menni a tetejére!” –, hanem azért is, hogy a nemzeti és az egyetemes kultúra egy fontosnak tartott szeletét ott meg lehessen ismerni...

ITT OLVASHATÓ