FERENCI TAMÁS: MEGVÁLASZOLANDÓ KÉRDÉSEK ÖVEZIK A MAGYAR KORONAVÍRUS HALÁLOZÁSOKAT

PORTFOLIO
Szerző: FERENCI TAMÁS
2022.06.14.

Egy friss hazai kutatás a koronavírus-járvány halálozási adatait elemezte járási szinten. Kovács László és Vántus Katalin cikke egy szerintem is rendkívül fontos feladatot próbál megoldani: feltárni a halálozást befolyásoló okokat. Válaszcikkemben bemutatom, hogy véleményem szerint mi az erőssége a módszerüknek, és mik azok a problémák, amik miatt mégsem olyan egyszerű az eredmények értelmezése. Nagyon sok megoldandó kérdés van, de ezeken való közös gondolkodás visz minket közelebb a megfelelő következtetések levonásához, ami lehetővé teszi a helyzet jövőbeli javítását.

Nagy örömmel olvastam Kovács László és Vántus Katalin cikkét a Területi Statisztikában, illetve az arról a Portfolion megjelent szemlét. Az örömöm annak is szól, hogy ez a cikk nem az első ebben a sorban, márpedig személyes meggyőződésem, hogy az ilyen jellegű elemzések, a hazai koronavírusos halálozások mögött fellelhető okok, mélyben fekvő tényezők, a járványkezelés erényeinek és hibáinak feltárása erős eszközünk a lakosság egészségének, a népegészségügy állapotának javítására. E társadalmi diskurzusnak úgy gondolom alapvető fontosságú része a kutatások kritikája és megerősítése, árnyalása, értékelése, továbbgondolása, egyszóval: a nyílt és őszinte eszmecsere és diszkusszió; ez teszi lehetővé a legjobb eredmények elérését. Ennek jegyében élnék hozzászólással a fenti cikk kapcsán.

Először is kezdeném Kovács és Vántus cikkének két alapvető fontosságú pozitívumával. Azért emelném ki ezeket és kommentálnám külön is, mert úgy gondolom példaadóak lehetnek minden hasonló kutatás számára is. Az egyik a területi (járási szintű) elemzések használata. A hangsúlyom itt nem is konkrétan a területi elemzésen van, hanem a trükk használatán – hogyan tudjuk meghatározni, hogy milyen tényezők hatnak a halálozásra, ha csak egy ország adatait használjuk? Szeretném kiemelni, hogy ez nem egy nyilvánvaló probléma, sőt, elsőre akár azt is gondolhatnánk, hogy megoldhatatlan: az országnak van egy munkanélkülisége, egy ápoló-ellátottsága, egy korfája stb. meg egy halálozási adata, hogyan tudnánk akkor megmondani, hogy az ápolók számának növekedtével mi lett volna a halálozási aránnyal?! Itt jön Kovács és Vántus ötlete: nézzük az országot járási szinten! Hiszen ott már van szóródás a munkanélküliségben, az ápolók számában, a korfában, hasonlóan a kimenetként vizsgált halálozási arányban, ezek mind eltérnek az egyes járásokban, így ezek összevetéséből már kaphatunk értelmes megállapítást, egyetlen ország adatait használva is! Sok más megoldást is végig lehetne gondolni, és ismétlem, én sem magát a területi elemzést szeretném kiemelni, hanem azt, hogy ügyes észrevételekkel hogyan tudunk nehéznek tűnő helyzetben is eredményekhez jutni. Ez annál is inkább fontos, mert a témakör – milyen tényezők hatnak a halálozások számára – rendkívül nehéz módszertani problémákkal terhelt; mindezeket egy korábbi írásomban magam is bemutattam.

MINDAZONÁLTAL MINDEN ESETBEN FONTOS, BÁRMILYEN MEGOLDÁSSAL IS ÉLÜNK, A LIMITÁCIÓK VÉGIGGONDOLÁSA. A FINOM FELBONTÁSÚ TERÜLETI ELEMZÉSEKNÉL ILYEN A TERÜLETI ADATOK KÉRDÉSE...

ITT OLVASHATÓ