„EMBERÉLETEKBEN LESZ MÉRHETŐ A HÁTRÁNY” – TOMKA BÉLA TÖRTÉNÉSZ AZ OROSZ AGRESSZIÓRÓL, MAGYARORSZÁGRÓL ÉS A GLOBALIZÁCIÓ NYERTESEIRŐL

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2022.06.21.

A nyugati politikai és társadalmi modell sikeressége, így vonzereje tagadhatatlan: hosszú távon nem az autokráciáknak áll a zászló, mondja a Szegedi Tudományegyetem történészprofesszora. Az orosz politikai vezetés a nyugati civilizációt jellemző szabadságjogokkal, demokratikus intézményekkel kíván leszámolni. Az Európai Unió nélkül az európai nemzetállamok globálisan sokkal kevesebb befolyással rendelkeznének. A globalizációból azok az országok profitálnak leginkább, amelyeknek hatékony gazdasági intézményrendszerük van, ahol a politikai vezetés nem korrupt, ahol az emberek nyitottak, befogadók. Számvetés a globalizációról egy kis kitérővel a felsőoktatásért felelős új miniszter tudományos beköszönésére is.

Az orosz agresszió miatti nyugati szankciók – a SWIFT-rendszertől való lekapcsolástól a kereskedelmi és beutazási tilalmakig – az ország globalizációból való kizárását célozzák. Lehetséges-e kikapcsolni egy országot a globalizációból? Hiszen vannak alternatív kereskedelmi útvonalak, másrészt egy akkora ország sikeresen újraindíthatja az önellátást, az autarkiát is.

Teljesen nem lehet elzárni Oroszországot a globális gazdaságtól. A globalizációt nem úgy kell elképzelnünk, hogy az vagy van, vagy nincs, hanem fokozatai vannak. Így lehet, hogy egy-egy ország globalizálódási foka mérséklődik. Ez következik be Oroszország esetében is, de arról nincs szó, hogy teljesen elhagyná a globális kereskedelmi rendszert, hiszen például az eddig Európába érkező olaj jelentős részének ezután is piacokat fog találni. Már most Indiában adja el egy részét, egyébként jóval olcsóbban, mint ahogy Európában tudná.

Oroszországnak ez mindenképpen hátrányt jelent, de ha Indiával kereskedik, az ugyanúgy a globalizáció, a globális kereskedelmi kapcsolatok része, mintha Európával tenné. Vagyis Oroszországnak mérséklődik a globalizálódási foka, de a globális termékláncokban való részvétele nem szűnik meg teljesen.

Oroszország egyébként kis szereplője a világkereskedelemnek: bruttó hazai terméke a világ GDP-jének két százalékát adja, a világkereskedelemben pedig még ennél is kisebb az aránya: 1,7 százalék. Az, hogy Oroszország kevésbé vesz részt a kereskedelemben, önmagában még alig csökkenti a globalizáció előrehaladásának ütemét. Rövid távon persze lehetnek ebből adódó sokkhatások, de az ország lényegében csak nyersanyagexportra képes, már a közepes technológiaigényű termékekkel sem versenyképes. Gondoljunk csak arra, hogy milyen orosz termékekkel találkozunk az üzletekben. Húsz éve még jelen voltak az olcsó és mérsékelt műszaki színvonalú Lada gépkocsik Magyarországon, ma már ezekkel is alig találkozunk. Oroszország saját magát zárja ki a világkereskedelemből a nem provokált és a saját maga által is aláírt, Ukrajna határait garantáló nemzetközi egyezmény felrúgásával. Mások csak reagálnak az agresszióra: ezzel próbálják megakadályozni, hogy Oroszország újabb háborúkat indítson...

ITT OLVASHATÓ