CSABA LÁSZLÓ: VISZONYLAG KEVÉS ATOMERŐMŰ SZEREPEL A NYUGDÍJASOK FOGYASZTÁSI KOSARÁBAN (2. RÉSZ)

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.06.14.

Csaba László: az infláció elsősorban a jegybankok felelőssége 1. rész

„Magyarországon olyan inflációs helyzet van, ami nem vezethető vissza pusztán csak az orosz-ukrán háborúra. Biztos, hogy vannak belső okai is, talán a bérek növekedése, a 13. havi nyugdíj kifizetése, az adó-visszatérítés. Ezek azt jelentik, hogy nálunk is kinyomták a pénzt – nyilatkozta lapunknak Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Elmondta, Magyarországon van miért aggódni: egy széles réteg megélhetési viszonyai nem javulni, hanem jelentősen romlani fognak. Ellentmondás van a gazdasági kényszerek és a politikai akarat között. Ezt pedig nem lehet a végletekig kimagyarázni.

„Magyarországon olyan inflációs helyzet van, ami nem vezethető vissza pusztán csak az orosz-ukrán háborúra. Biztos, hogy vannak belső okai is, talán a bérek növekedése, a 13. havi nyugdíj kifizetése, az adó-visszatérítés. Ezek azt jelentik, hogy nálunk is kinyomták a pénzt – nyilatkozta lapunknak Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Elmondta, Magyarországon van miért aggódni: egy széles réteg megélhetési viszonyai nem javulni, hanem jelentősen romlani fognak. Ellentmondás van a gazdasági kényszerek és a politikai akarat között. Ezt pedig nem lehet a végletekig kimagyarázni.


Támogasd a munkánkat, hogy egyre több oknyomozó, tényfeltáró cikkel tartsunk ellent a kormányzati propagandának.
Támogatom a Hírklikket


– Orbán Viktor múlt pénteken a Kossuth Rádióban azzal érvelt, minden a háborún múlik, mert a háború idején háborús infláció van. Valóban csak a háború az oka nálunk a vágtató inflációnak?

– A legegyszerűbb módszer nyilván az: mindent, ami rossz a külvilágra kell hárítani (Amerika, arabok, ukránok stb. az okai mindennek), és mindent, ami jó, magunknak tulajdonítani. De ha az ember figyeli a magyar gazdaságot, akkor azt látja, hogy az áremelkedés már egy korábbi időszakban elindult. Azt is látja – ha a magyar gazdaság alapszámait nézzük –, hogy a Magyar Nemzeti Bank elkezdett egy kamatemelési ciklust, és 6,5 százalékra fölemelték az irányadó kamatot, miközben tíz százalék fölött van az infláció. Ez azt jelenti, hogy a kamat durván negatív. Nem lehet úgy számolni, hogy mondjuk három évvel ezelőtt mennyi volt a kamat, mert azt ahhoz az inflációhoz kell mérni, ami akkor volt. Miközben ma Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank – egyébként nagyon helyesen – arról beszél, hogy inflációs veszély van, és a költségvetésnek is utána kell mennie, azért arról nincs szó, hogy ők a fékre léptek volna. Hasonlóképpen van ez a költségvetésben is. Csak a nagyságrendeket mondom: az, hogy 4,5 százalék körüli növekedés mellett, egy majdnem hat százalékos államháztartási hiányt terveznek, azért nem nagyon szigorú dolog. Ugye, a hagyományos felfogás szerint, ha van egy nagyon jelentős növekedési időszak, akkor a költségvetésnek kiegyensúlyozottnak kell lennie, vagy többlettel kell zárnia...

ITT OLVASHATÓ