Szerző: VAS ANDRÁS
2022.06.10.
A hatékonyabb, gyorsabb járványügyi védekezésre hivatkozva rendelte el előbb 2020 márciusában, majd másodjára ugyanabban az évben novemberben a kormány a veszélyhelyzetet, mely lehetővé tette számára, hogy a parlament és az országgyűlési bizottságok nélkül, a szakmai szervezetek és az érdekképviseletek mellőzésével rendeleti úton kormányozzon. A kabinet azonban nem feltétlenül a koronavírus elleni küzdelemre használta a különleges lehetőséget: lapunk tételesen átnézte a veszélyhelyzet alatt született kormányrendeleteket, s kiderült, hogy alig több, mint harmaduk köthető csak a járványhoz.
Ráadásul, miután a jelenlegi Covid-helyzet már nem indokolja, a hatalom új indokot keresett, hogy fenntarthassa a számára kényelmes állapotot. Alighogy megalakult az új kormány, az Országgyűlés kormánypárti többsége május 24-én megszavazta az alaptörvény tizedik módosítását, mely felhatalmazza a kabinetet, hogy a szomszédos országokban dúló fegyveres konfliktus esetén is veszélyhelyzetet hirdessen. Miután Novák Katalin államfő fideszes elődjeihez hasonlóan nem akart a kormányzás gátja lenni, s azonnal aláírta a módosítást, Orbán Viktor kormányfő az orosz-ukrán háborúra hivatkozva még aznap délután – közösségi oldalán – bejelentette a háborús veszélyhelyzetet. Ezzel egy hétig dupla veszélyhelyzetben élt az ország, ugyanis a koronavírus miatti még május 31-ig érvényben volt. Utóbbi aztán a hónap végével megszűnt, ám a háborús veszélyhelyzet maradt, megadva továbbra is a lehetőséget a kormány számára, hogy folytassa a rendeleti kormányzást...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.