Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.06.08.
"A megállapodás gyorsítani fogja a bérek egymáshoz közelítését a kontinens országai között, ami fontos lépés a kézzelfoghatóan szociálisabb jellegű Európa felé." – Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.
Az európai minimálbérről szóló megállapodás, amelyet megkötöttek egymással az Európai Parlament és az EU-tagállamok kormányainak képviselői, gyorsítani fogja a bérek egymáshoz közelítését a kontinens országai között, ami fontos lépés a kézzelfoghatóan szociálisabb jellegű Európa felé – vélekedik a párizsi Les Echos-nak adott nyilatkozatában Klervi Kerneïs, a Jacques Delors-ról elnevezett intézet kutatója. Az interjúban – szembeszállva azokkal, akik gyakorlati szempontból súlytalan kompromisszumnak tartják a létrejött dokumentumot - kifejti: a bérkérdések eldöntése nem tartozik uniós hatáskörbe, és ebből következően jogilag nem lett volna lehetséges kötelezően előírni valamilyen európai minimálbérszintet. Ennek gazdasági értelme sem lett volna. Ez az európai rendelet azonban így is védelmezi az európai munkásokat, felveszi a harcot az úgynevezett bérdömpinggel, a bérek tömeges lenyomásával.
A rendelet értelmében a tagállami kormányok legalább kétévente kötelesek átértékelni a bérszintet, figyelembe véve a vásárlóerőt, az ország társadalmi-gazdasági helyzetét, az inflációs és a termelékenységi trendeket. Tartaniuk kell magukat ahhoz a referenciaértékhez, hogy a minimálbérnek el kell érnie az átlagbér 50 százalékát, illetve a medián bérszint 60 százalékát – hangsúlyozza a kutató. Szerinte összességében az úgynevezett északi modell erősítéséről, a szociális partnerek bevonásáról van szól. Azokban az országokban, ahol magas a kollektív béralkuk részaránya, ott rendszerint magasabbak a bérek és kisebbek a béraránytalanságok. Azokban az országokban, ahol az ilyen kollektív béralkuk a bérviszonyoknak 80 százaléknál alacsonyabb részarányát fedezik csupán, ott konkrét intézkedési tervet kell kidolgozni ennek az aránynak az elérése érdekében. Vonatkozik ez Lengyelországra, Magyarországra, Észtországra, illetve Litvániára – olvasható a Les Echos által közölt interjúban.
A Reuters hírügynökség ismerteti azt a tegnapi magyar rendelkezést, amelynek értelmében 2 és fél milliárd euróval kibővítették az ország által idén kibocsátható devizakötvények – vagyis a felvehető devizahitelek – értékét. A hírügynökség ezt a lépést egyértelműen azzal hozza összefüggésbe, hogy a demokratikus normákat illetően az Európai Unióval kialakult patthelyzet akadályozza az úgynevezett helyreállítási alapokhoz való magyar hozzájutást. Az EU végrehajtó intézménye, a Bizottság Magyarország és Lengyelország vonatkozásában fagyasztotta be ezeket az alapokat, de a lengyelek a múlt héten politikai áttörést értek el az egyeztetéseken, és ennek nyomán megkaphatják az alapból rájuk eső összeget. Kitér a Reuters arra, hogy Navracsics Tibor, az uniós pénzek felhasználásáért felelős miniszter a múlt csütörtökön azt mondta, Budapest minden lehetségest megtesz annak érdekében, hogy az év második felében vagy az év vége felé hozzájusson a pénzhez. Hozzátette azonban, hogy a megállapodást célzó folyamat komplikált, és a Reuters értelmezése szerint ez így kevésbé volt derűlátó nyilatkozat magyar részről, mint a két nappal korábbi, amely arról szólt, hogy a megbeszélések a végső szakaszban vannak.
A müncheni Süddeutsche Zeitung arról ír, hogy uniós jogot sérthet az a magyar előírás, amelynek alapján csak a belföldiek tankolhatnak kedvezményes áron – ami jelenleg 1 euró 22 centes benzinárnak felel meg -, a külföldi turistáknak ennél többet, jelenleg mintegy 40-60 százalékkal többet kell fizetniük. A cikk beszámol arról, hogy Markus Ferber, a bajor CSU európai parlamenti képviselője kétoldalas levelet intézett az uniós belső piac kérdéseiben illetékes Thierry Bretonhoz, valamint Didier Reynders igazságügyi EU-biztoshoz, és ebben azzal érvel, hogy a megkülönböztetés – a magyar forgalmi engedély felmutatásának a kötelezettsége – az EU diszkriminációt tiltó előírásába ütközik. Magyarország eljárása utat nyit más, ilyen jellegű intézkedések előtt, és alapvető uniós szabadságjogok tartós sérelmének a kockázatát veti előre – fogalmaz Ferber, aki az EP néppárti frakciójának a gazdaságpolitikai témafelelőse. Reményének ad hangot, hogy ezt az anomáliát uniós szinten rendezni lehet, és úgy véli, az Európai Bizottságnak kötelezettségszegési eljárást kell indítania Magyarország ellen. Nem ez lenne az első – jegyzi meg a Süddeutsche Zeitung.
Végül röviden arról, hogy Ausztria – a bécsi Die Presse megfogalmazása szerint – kényszerházasságban él Oroszországgal, abban az értelemben, hogy gázfelhasználásának 80 százalékát onnan fedezi. A válás gyors lebonyolítása a lap szerint nem lehetséges. Az előállt helyzetért elsősorban az OMV energetikai vállalat korábbi vezérét, egy bizonyos Rainer Seele nevű üzletembert okolnak, akit a részvényesek közgyűlése múlt pénteken váltott le. A Die Presse értesülése szerint egy meg nem nevezett nyugati titkosszolgálat már 2015-ben barátilag figyelmeztette Ausztriát, hogy Seele személyi kapcsolatrendszere kockázatokat hordoz magában. Az ügyben alighanem további fejlemények várhatók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.