Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2022.06.12.
Emmanuel Macron áprilisban ugyan magabiztosan nyerte a francia elnökválasztást, de az már akkor is látszott, hogy ez inkább a francia politikai rendszer jellegzetességeinek és az ellenzéki erők megosztottságának az eredménye, mint az elnök népszerűségének.
Sokáig hasonló történetnek ígérkezett a vasárnap rajtoló, kétfordulós törvényhozási választás is, aminek az első körét vasárnap, június 12-én tartják. A felmérések alapján úgy tűnt, az elnök közepes támogatottságú pártja, a nemrég Reneszánsz névre átkeresztelt formáció (amely korábban A Köztársaság lendületben néven futott) a stabil kormányzást támogató választási rendszer és a hagyományos középpártok visszaszorulása miatt relatíve alacsony országos szavazatarány mellett is többségre számíthat a nemzetgyűlésben, a francia parlament alsóházában.
A voksolás előtti napokban ugyanakkor úgy tűnt, ez nem biztos, hogy így lesz. Míg az áprilisi elnökválasztáson a szélsőjobb ereje miatt volt a vártnál szorosabb Macron győzelme, addig a júniusi választáson a baloldal feltámadása veszélyezteti az elnököt és pártját.
A friss közvélemény-kutatások alapján az egyesült baloldal, azaz a szocialisták, a zöldek, a kommunisták, valamint az előbbi három formáció sajátos ideológiai ötvözetének számító szélsőbalos Engedetlen Franciaország (LFI) választási koalíciója jelentősen megerősödött a szavazás előtt, és ezzel veszélybe sodorhatja Macronék többségét is.
Bár az nem valószínű, hogy a balos koalíció képes lesz kormányra jutni, mégis megnehezíthetik majd a kormányalakítást Macron pártja számára.
A két fél vetélkedésében pedig az is lehet, hogy a jobbközép Köztársaságiak lesznek a nevető harmadik fél. Eközben az áprilisi elnökválasztáson nagyot erősödő szélsőjobb a parlamentben továbbra is marginális marad...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.