Szerző: KARSAI GÁBOR
2022.06.21.
A magyar gazdaságban 2022-23 fordulóján recesszió várható, s ennek okai között ott van a magyar gazdaságpolitika is. A magyar GDP bővülési üteme 2022 első negyedévében az egy évvel korábbihoz viszonyított 8,2 százalékkal minden bizonnyal elérte idei csúcspontját. A második negyedévben lassulás lehetett, a harmadik és negyedik negyedévben pedig csak igen szerény növekedési ütem várható. Erre utal a magyar üzleti szféra és a fogyasztók gazdasági várakozásainak markáns romlása is. Ezzel együtt a magyar gazdaság éves átlagban várhatóan 3,5-4 százalékkal növekedni fog, ami azonban az első negyedéves 8,2 százalék után nagyon alacsony év végi ütemet sejtet. A lakosság fogyasztását az év során fékezi a jövedelmek választás előttinél sokkal kisebb bővülése. Így például a 13. havi nyugdíj, a családosok szja-visszatérítése, a rendvédelmi dolgozók fegyverpénze nem ismétlődik meg. Emellett az infláció egyelőre töretlenül gyorsul, az első negyedévi 8,2 százalékot a második negyedévben valószínűleg 10,5 százalék körüli ütem követi, s éves átlagban is kétszámjegyű mérték várható.
S bár az úgynevezett bázishatás – az áremelkedés már tavaly ősszel erősen gyorsulni kezdett – statisztikailag visszafogja az idei utolsó hónapok emelkedését, a gyengülő forint, a továbbhárított adók, a hitelterhek folytatódó részleges befagyasztása (s ezzel a lakossági kereslet halogatott visszafogása) inkább csak az év vége felé valószínűsíti az árdinamika némi lassulását. Komoly, kétirányú bizonytalanságot jelent a világpiaci energiaárak alakulása. Az év elejihez képest csökkenő jövedelemszint és magasabb árak mellett az lenne a meglepő, ha a következő negyedévekben nem lenne az év elejinél alacsonyabb a lakosság fogyasztása. Az állami beruházások már többször bejelentett – konkrétan egyébként nem ismert részének – halasztását a kormány reményei ellenére aligha ellensúlyozhatja kellőképpen az üzleti beruházások bővülése. Ezt valószínűtlenné teszi a háború térbeli közelsége, a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, a fejlesztésekre fordítható források új adóterhek okozta csökkenése, az emelkedő kamatszínvonal és a támogatott konstrukciók kifutása miatt romló hitelfelvételi kondíciók, a költségvetés korlátozott teherviselő képessége és a restrikciós belpiaci keresleti helyzet együttese. Feltételezhető, hogy az év végi beruházási szint el fog maradni az év elejitől, bár éves átlagban némi növekedés lehetséges. S bár a belföldi kereslet szűkülése, és ezzel az importigény mérséklődése következtében a külkereskedelmi egyenleg javulhat, a magyar GDP-ben 2022 végén, 2023 elején az előző negyedévekhez viszonyítva visszaesés valószínű. Ezzel pedig a magyar gazdaság definiciószerűen recesszióba kerülne...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.