Szerző: BOD PÉTER ÁKOS
2022.06.12.
Az árfolyam-volatilitás azonban mégiscsak gond, főleg külgazdaságilag igen nyitott országban, ahol a gazdasági szereplők tág körét érinti közvetlenül a hazai valuta és az euró, dollár árfolyamának alakulása: az ágazat, a cég számára kedvező esetben megduplázódhat, de kedvezőtlen esetben el is tűnhet az üzleti eredmény. A nagy export- és importhányadú országok esetében, és ilyen Magyarország vagy Szlovákia, Írország, az árfolyam-változás azonnal megjelenik a fogyasztói árakban és az üzleti szerződéses viszonyokban. Érhető tehát, hogy a nagymértékben nyitott gazdaságok vagy a végleges valutarögzítéssel (euróövezetbe való belépéssel) védekeznek, mint az utóbbi két ország is, vagy a horgonyvalutához rögzítik tartósan az árfolyamot (ez történt a bolgár, dán esetben, ezzel természetesen lemondanak az árfolyampolitika alakításának lehetőségéről), vagy az üzleti élet szereplői, és részben a háztartások is az euróban való számlázással, azaz a spontán euroizációval reagálnak a volatilitás okozta többlet kockázatra, addicionális költségekre.
A lebegő árfolyamrendszerű országokban a tényleges kurzus a gazdasági szerkezet, az üzleti ciklus és a gazdaságpolitika együttes hatására formálódik. A magyar eset meglehetősen sajátos. Ha megnézzük, hogy mi történt a térségben az árfolyamokkal, a látszólag hasonló árfolyamrendszerű országok valutakurzusainak igencsak eltérő alakulását láthatjuk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.