NEM VARÁZSFEGYVER, DE VAN, AHOL JÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI MÓDSZER AZ AUTÓPÁLYA ÉPÍTÉS

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2022.05.24.

A közlekedési infrastrukturális beruházások világszerte a gazdaságpolitika népszerű eszközei: a mindenkori magyar kormány számára az eredményesség (és a pártfinanszírozás) fontos eleme a gyorsforgalmiút-építés; az Egyesült Államokban Joe Biden elnök ambiciózus gazdasági ígéreteiből nagyjából csak az infrastruktúra-fejlesztési programját tudta átverni a kongresszuson; de a kínai vezetés is jellemzően gyorsvasút- és autópálya-építéssel reagál minden kisebb gazdasági visszaesésre.

Az ugyanakkor régi vita tárgya, hogy ennek mennyi értelme van. Bár a politikai klientúraépítés, a kormányzati PR vagy az építőipari foglalkoztatás megsegítése terén a módszer valóban ér el látványos sikereket, a szkeptikusabb hangok szerint ezen beruházások gazdasági haszna mérsékelt, és megtérülésük jellemzően nem valami jó (és nemcsak az e téren kirívó Magyarországon).

Ezt a képet árnyalja valamelyest néhány új kutatás, amelyek módszertani előrelépések, valamint a beruházások közvetett hasznának mérésére szolgáló adatok jobb hozzáférhetőségének köszönhetően komolyabban vehető eredményeket képesek kihozni, mint a klasszikus költség-haszon számítások.

Ezen frissebb tanulmányok alapján Stephen Redding, a Princeton Egyetem professzora, a nemzetközi gazdaságtan utóbbi tíz évének egyik legnagyobb hatású kutatója egy közelmúltbeli előadása és az azt közérthetően összefoglaló blogposztja szerint a korábbi becsléseknél jóval komolyabb gazdasági haszonnal járnak a nagy, integrált infrastrukturális fejlesztési projektek, ha azok közvetett hatásaival is számolunk...

ITT OLVASHATÓ