MIRE MEGY A VISSZAKAPOTT PRESZTÍZZSEL A KÉT ÚJ MEGYEI JOGÚ VÁROS?

G7.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2022.05.02.

Május elsejétől már 25 megyei jogú város van Magyarországon, miután Esztergom és Baja is megkapta a címet. A törvény alapján korábban csak megyeszékhelyek, illetve 50 ezresnél nagyobb települések válhattak megyei jogú várossá, a kormánytöbbség azonban a kampányidőszakban a két kisebb (28, illetve 35 ezres) várossal kivételt tett, elsősorban történelmi érvekre hivatkozva. „Esztergom régi rangjának visszaállítása a magyarság régi adóssága” – mondta Orbán Viktor május elsején ünnepi beszédében.

A gyakorlatban ez viszonylag kevés változást hoz, jórészt az elmúlt évek centralizálásása miatt, ami a megyei politikát és az önkormányzati működést is alapvetően érintette. A két legszembetűnőbb átalakulás, hogy a megyei jogú városokban képviselő-testület helyett közgyűlés működik, a települések pedig kikerülnek a megyei önkormányzat illetékességi köréből. A megyei közgyűlés képviselőire Baján és Esztergomban 2024-ben ezért már nem lehet majd szavazni. A megyei jogú városoknak ugyanakkor kötelező jelleggel biztosítaniuk kell bizonyos közszolgáltatásokat a megye más, nem helyi lakosainak is – ez elsősorban az egészségügyre, oktatásra, kulturális intézményekre vonatkozik.

A megyei jogú városi cím a törvényi kötelezettségek és a viszonylag csekély finanszírozási többletlehetőségek ellenére egyértelműen vonzó az önkormányzatok számára. Budapest után ez a legmagasabb státusz a magyar települési hierarchiában, ez presztízst jelent, és komolyabb térségszervező potenciált kapcsol az adott városhoz. A címet az 1971-es közigazgatási reform előtt csak a négy legnagyobb vidéki város, Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged birtokolta, ekkor lett ötödikként Győr a következő megyei város.

A rendszerváltás idején is csak a százezres települések (Nyíregyháza, Székesfehérvár, Kecskemét) tartoztak ebbe a kategóriába, de ezután az összes megyeszékhely megkapta a címet, és négy további város, Sopron, Dunaújváros, Hódmezővásárhely és Nagykanizsa is társult hozzájuk. A mostani kört megelőzően utoljára, 2006-ban Érd vált megyei jogú várossá. Ők nagyközségből rögtön a legmagasabb státuszú településsé váltak, amit döntően a gyors agglomerációs népességnövekedésnek köszönhettek – mondta a G7-nek dr. Gyergyák Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. A közigazgatásban ugyan voltak arról szakmai viták, hogy félig alvótelepülésként, komplex intézményrendszer híján a változás mennyire erodálja ezt a címet, de végül akkor is a politika döntött, és a település fejlődésére és a lakosságszámra hivatkozott.

Később már az 50 ezer lakos sem lett volna önmagában elegendő, a 2011-es új önkormányzati törvény szerint csak új település már nem kaphatta volna meg a címet – ezt azonban idén márciusban egy salátatörvényben átírták Baja és Esztergom kedvéért. Emögött politikai megfontolások is feltételezhetők: Esztergomban a kenőpénz-gyanú miatt lemondott Völner Pál helyett kellett a Fidesznek gyorsan új jelöltet és témát találnia (a volt partjelző Erős Gábor végül simán hozta a körzetet). Az ellenzéki vezetésű Baján is fontos volt a megyei jogú városi cím ígérete, amivel végül Zsigó Róbert, a város korábbi polgármestere, fideszes államtitkár állt a nyilvánosság elé – Nyirati Klára, Baja momentumos polgármestere is csak tőle szerzett tudomást a döntésről. Ezt azzal együtt ő is üdvösnek tartotta, hogy szerinte ezzel a kormánypárt elsősorban az ellenzéki jelölt kampányából akarta kifogni a szelet: Kiss László az önálló Bács megye programjával járta a vidéket (Zsigó végül több mint 10 ezer szavazattal kapott többet Kissnél)...

ITT OLVASHATÓ