Szerző: STUBNYA BENCE
2022.05.06.
A legolcsóbb opciókat összevetve ez 28 százalékos drágulás a nem reprezentatív saját mérésünk szerint, ami valamivel magasabb ahhoz a 22 százalékhoz képest, amit ugyanerre az időszakra vonatkozóan a statisztikai hivatal reprezentatív és hivatalos módszertannal mért. És habár a teljes fogyasztói kosarunk alapján kimutatott 21,6 százalékos élelmiszerinfláció jóval nagyobb, mint a KSH által mért 13 százalék, a szokatlanul nagy mértékű drágulást mindenki érzi a boltokban.
Az árak emelkedését továbbra sem csak egy tényező magyarázza. Az árakba beépül az olaj, a földgáz drágulása, az emelkedés irányába hatnak a különböző termelési szűk keresztmetszetek, egyes nyersanyagok, alapanyagok, alkatrészek hiánya, például az elektronikai termékeket és a járműveket drágító chiphiány. Magyarországon az év első felében a boltok azért is emelhettek nyugodtabban árakat, mert a választások előtt kiszórt transzferek – például a fegyverpénz, a 13. havi nyugdíj vagy az szja-visszatérítések – miatt a lakossági kereslet is adott volt.
És habár tavaly év végén a logisztikai iparágban sokan arra számítottak, hogy idén már enyhülhet a tengeri szállítmányozás járvány kezdete óta tartó káosza – aminek okairól ebben a cikkben írtunk részletesebben -, a februárban kezdődő orosz-ukrán háború, majd márciustól kezdve a „nulla Covid” stratégia alapján elrendelt kínai lezárások miatt megint nyitott kérdéssé vált, hogy mikorra csökkenhet jelentősebben a tengeri szállítás költsége. Mindez pedig az itthoni árak mérséklődéséhez is hozzájárulhatna, hiszen a világ nemzetközi kereskedelmének 90 százalékát a tengeri áruszállítás teszi ki, ennek pedig 60 százalékát bonyolítják le konténerhajók segítségével...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.