Szerző: GADÓ GÁBOR
2022.05.27.
A ránk váró „háborús évtized” kockázatát ugyanis – Orbán szerint – „a nyugati világ meg-megújuló öngyilkossági hullámai” jelentik, melyeknek részét képezi az a „nagy európai lakosságcsere”, ami „(...) a hiányzó európai keresztény gyerekeket más civilizációkból [sic!] érkező felnőttekkel, migránsokkal akarja pótolni”. A negyedszer is kétharmados parlamenti többséget szerző politikus tiltakozik amiatt, hogy a magyarokat visszatérően igaztalan vádak érik: „Brüsszel nap mint nap visszaél a hatalmával, és csupa olyasmit akar ránk kényszeríteni, ami nekünk rossz, és tőlünk idegen.” A brüsszeli támadások erejét az sem mérsékli, hogy kormánya már eddig is „toleranciaajánlatokat” tett az Európai Bizottság felé „a migráció, a gender és most legutóbb az olajembargó ügyében is”. A kormányfő föltehetően ilyen „toleranciaajánlatként” értékelte a menekültek határátlépését megszüntető „országkerítés” felépítését, az ún. gyermekvédelmi törvény ügyében rendezett népszavazást vagy éppen az Oroszország elleni „olajembargó” miatt emelt politikai vétót. A miniszterelnök a kedvezőtlen előjelek ellenére bizakodó: az „egész Európában vágtató infláció” ismeretében is azt jósolja, hogy kormányának „árszabályozó intézkedései” nyomán „[a]z eredmények már szeptemberben látszani fognak”. A pártelnöki prognózis sem feledtetheti azonban, hogy a polgárok szinte semmit se tudnak arról, hogy Orbán Viktor miért döntött úgy, hogy a mostani parlamenti ciklusban a korábbitól eltérő hatáskörű minisztériumokra van szükség. Beszédében mindössze azt közölte, hogy „(...) a kormánygépezetet alkatrészeire kellett bontani, és az új feladatok logikája szerint kellett újra összeszerelni”. De vajon miben áll az „új feladatok logikája”?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.