Szerző: SIMONOVITS ANDRÁS
2022.05.24.
Az anyag készítői azonban főleg „más portája előtt sepernek”, alig beszélnek az MNB fő feladatairól: a monetáris politikáról, az infláció elszállásáról, a forint elértéktelenedéséről. Sokkal nagyobb baj, hogy az anyag nincs rendesen tagolva, a részletek szétfeszítik az egészet, és hiányzik az oksági nyomozás.
A program bevallott célja: hogyan érheti el Magyarország az EU-átlagot 2030-ra? (Én már újságolvasó voltam, amikor 1961-ben Hruscsov az SZKP 22. kongresszusán megfogalmazta a 20 év alatt Utolérni és túlszárnyalni Amerikát programot.)
A teljes áttekintés helyett röviden ismertetem a program demográfiai és nyugdíjötleteit. Joggal (?) dicsekszik a magyar teljes termékenységi arány utóbbi évtizedes látványos növekedésével; de mechanikusan kiszámítja, hogyan kellene a trendnek folytatódnia, hogy 2030-ra elérjük a 2,1-es értéket, amely a hosszú távú egyensúlyhoz szükséges. (Jelenleg egyetlen EU-tagállam sincs a 2,1 érték közelében sem.) Érdekes megállapítások olvashatók a kiskorú gyermekeket nevelő családok nehézségeiről, és szóba kerül a teljes szja-mentesség kiterjesztése a legalább négygyermekes anyákról a háromgyermekesekre is.
A program a demográfiától a nyugdíjrendszer felé haladva négy alternatívát említ a családbarát nyugdíj bevezetésére: a családi adókedvezmény figyelembevétele az induló nyugdíjak számításában; gyermekszámtól függő fix járadék; a gyermek(ek) által fizetett járulékok egy részének jóváírása a szülők nyugdíjában; és a Nők40 demográfiai feltételekhez kapcsolása. Kár, hogy az anyag nem tér ki az említettek költség-haszon elemzésére, és elsiklik afölött, hogy más országokban ezeket az alternatívákat csak az elméleti közgazdászok mérlegelik.
Örömmel nyugtázom, hogy az anyag kitér a magyar nyugdíjrendszer valódi problémáira is. 1) Megemlíti, hogy az induló nyugdíjak túlzott mértékben függnek a nyugdíjazás előtti évek átlagkereseteitől, és alakulásuk kiszámíthatatlan. 2) Más országok tapasztalatára építve javasolja, hogy az általános nyugdíjkorhatár a születéskor várható élettartamot követve emelkedjen. 3) Felveti, hogy a Nők40 igénybevételét esetleg „demográfiai feltételekhez kellene kötni”. 4) Lándzsát tör az általános korhatáron túli nyugdíjba vonulás erősebb ösztönzése mellett.
A cikk hátralévő részében e négy ponttal foglalkozom részletesebben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.