HOGY MENTHETŐ MEG A MAGYAR NYUGDÍJRENDSZER?

PORTFOLIO
Szerző: FARKAS ANDRÁS
2022.05.27.

A Magyar Nemzeti Bank "Fenntartható egyensúly és felzárkózás 2022. május" címen közzétett javaslatcsomagja több módosítást is javasol a nyugdíjrendszerben és a nyugdíjcélú öngondoskodás piacán. A javaslatok részben átfedésben vannak az MNB 2019-ben közzétett, 300 pontot tartalmazó versenyképességi programjában fölvázolt változtatási elképzelésekkel, részben új elemeket is tartalmaznak. Cikkem második részében áttekintem a nők kedvezményes nyugdíját, megvizsgálom a demográfiai fordulat hatásait, és azt is, hogy mi hiányzik az MNB javaslatából.

Nők kedvezményes nyugdíja

A gyermekvállalás nyugdíjrendszerben történő erőteljesebb elismerését célzó javaslatok között szerepel a Nők40 program demográfiai feltételekhez kötése. A talányos megfogalmazás nyilván arra utal, hogy a nők kedvezményes nyugdíja a gyermekek számától közvetlenül függjön, így feltehetően a gyermektelen nők nem igényelhetnének kedvezményes nyugdíjat, a gyermekesek pedig valamilyen gyermekszámtól függő bónusz/málusz tényezővel kapnák a Nők40-et.

ELTEKINTVE ATTÓL, HOGY EGY ILYEN MEGOLDÁS KINYITNÁ PANDORA SZELENCÉJÉT, ÉS A NŐK KÖZÖTT INDOKOLATLAN FESZÜLTSÉGET GERJESZTHETNE, A NŐK40 FELTÉTELEI EGYSÉGES SZIGORÍTÁSÁNAK VAN LÉTJOGOSULTSÁGA.

A nők kedvezményes nyugdíja (amelyet értelemszerűen a férfiak nem vehetnek igénybe) a világon egyedülálló módon olyan korhatár előtti teljes öregségi nyugdíj, amelyet nem terhel semmilyen levonás. Ez nagyon komoly pozitív diszkrimináció a hölgyek javára. A nők várható további élettartama a jelenlegi tényleges nyugdíjba vonulási életkorukban (a nők kedvezményes nyugdíja miatt ez 62 év) átlagosan közel 21 év, a férfiaknál viszont (az idén érvényes nyugdíjkorhatáruk betöltésével, 65 évesen) csak alig több mint 14 év. Így egy nő átlagosan közel hét évvel tovább kapja a nyugdíját, mint egy férfi...

ITT OLVASHATÓ