AZ OROSZ KATONÁK PUTYIN ELLEN FORDULHATNAK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.05.27.

Németország volt moszkvai nagykövete a Vlagyimir Putyin elleni katonai puccsot sem tartja kizártnak. Az orosz hadsereg megelégelheti a dolgot, és arra a következtetésre juthat, hogy a háború folytatása túlságosan káros Oroszországra nézve. Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.

Ukrajna jelképes győzelmet aratott Genfben, ahol az Egészségügyi Világszervezet, a WHO határozatban ítélte el az ukrajnai egészségügyi létesítmények elleni orosz támadásokat - írja a Politico című amerikai portál európai kiadása. A dokumentumtervezetre 88 ország szavazott igennel, míg az orosz ellenjavaslatra csak 15. A 27 EU-tagország közül csupán egy nem szavazta meg az elítélő állásfoglalást, mégpedig Magyarország, amelynek a nagykövete nem volt jelen.

Ez persze valóban csak szimbolikus jelentőségű győzelem Ukrajna számára. Hogy mi lenne a tényleges diadal, hogy miként is kellene megfogalmazni a háború lezárásának kívánatos feltételeit, arról a New York Times közöl hosszú elemző cikket, és abból az derül ki, hogy a választ egyelőre nem tudják sem Washingtonban, sem Brüsszelben, sem pedig Kijevben. A vita a New York Times szerint alapvetően arról folyik, hogy fel kell-e adni azt a három évtizeden keresztül folytatott próbálkozást, amely Oroszország valamiféle integrálását célozta. Az Egyesült Államok úgy beszél Oroszországról, mint valamiféle pária államról, amelyet el kell vágni a világgazdaságtól, mígnem mások, javarészt a Európában, azokat a veszélyeket domborítják ki, amelyek Moszkva elszigetelésének, Putyin megszégyenítésének lennének a velejárói.

Amerikában - írja a lap - a háború eddigi három hónapja alatt az ambíciók egyre növekedtek. Kezdetben csak azt remélték saját erőfeszítéseiktől, hogy Oroszország nem fog könnyű győzelmet aratni, meg fogja fizetni annak az árát. Miután azonban az orosz haderő képtelen volt bevenni Kijevet, a washingtoni kormányzat lehetőséget lát arra, hogy megbüntesse az orosz agresszorokat, meggyengítse Putyint, megszilárdítsa a NATO-t, a transzatlanti szövetséget, és ezzel egyúttal megüzenje Kínának is, hogy agresszió révén nem lehet területi nyereségre szert tenni. Ami Volodimir Zelenszkijt illeti, a New York Times emlékeztet arra, hogy az ukrán elnök egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett a háború lehetséges lezárását illetően: ezekben a NATO-csatlakozás vágya mellett még Ukrajna semleges státusának a felvetése is szerepelt. A célok tisztázatlansága miatt számos kérdőjel van akörül, hogy mi lenne a győzelem definíciója, milyen álláspontra kellene helyezkedni a konfliktus lezárását célzó majdani tárgyalásokon. Ha például Zelenszkij tesz néhány engedményt, akkor az Egyesült Államok és szövetségesei feloldják-e azokat a szankciókat, amelyek egyebek közt az orosz hadiipari kapacitások visszavetésére irányulnak? Ha az ukrán vezetés belemegy például abba, hogy Putyin megkapja, illetve megtarthatja a szárazföldi összeköttetést a Krím félszigettel, és a rendezés keretében részlegesen feloldják a szankciókat, akkor a republikánusok - de talán a demokraták körében is - azzal vádolhatják majd Bident, hogy megjutalmazta az orosz elnököt Európa térképének erőszakos átrajzolásáért - érzékelteti a dilemmákat a New York Times.

A NATO és az Európai Unió - írja a lap - eddig meglepően egységesnek mutatkozott, de ezt most kikezdi az, hogy Magyarország, amely támogatta az első öt szankciós csomagot, az olajembargónál leblokkolt, és az európaiak egyelőre még csak kísérletet sem tesznek arra, hogy beszüntessék az orosz gáz importját.

Kiemeli a New York Times, hogy Közép- és Kelet-Európában, a szovjet dominancia emlékei miatt a vezetők jobbára keményebb nézeteket hangoztatnak, Oroszország legyőzésének a szükségességéről beszélnek. Kaja Kallas észt, illetve Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök háborús bűnösként említi Putyint. Franciaország, Olaszország és Németország azonban aggódik a háború elhúzódásának, illetve a konfliktus befagyásának az eshetősége miatt, ami károkat okozhat a nagy és jómódú nyugati tagállamok gazdaságának.

Az oroszok ukrajnai háborújának lehetséges végkimeneteléről a német sajtóban is olvashatunk. Rüdiger von Fritsch, aki 2014 és 2019 között volt Németország moszkvai nagykövete, a hamburgi Die Weltnek adott interjújában - amelyet aztán ismertetett a Frankfurter Rundschau is - arról beszélt, amit időnként másik is meg-megpendítenek, vagyis hogy a Vlagyimir Putyin elleni katonai puccsot sem tartja kizártnak. Az Oroszországot kiválóan ismerő volt diplomata szerint a belső elégedetlenség elvezethet ide, hiszen a háború olyan balszerencsésen alakult eddig a Kreml szemszögéből, hogy az elnök immár saját hatalmon maradásáért harcol Ukrajnában. Nincs abban a helyzetben, hogy megkössön valamilyen rossz kompromisszumot, de ha nem tudja szállítani a sikert, akkor alaposan megnőhet a rá nehezedő nyomás. Von Fritsch nem számít népfelkelésre, arra azonban sokkal inkább, hogy az orosz hadsereg megelégelheti a dolgot, és arra a következtetésre juthat, hogy a háború folytatása túlságosan káros Oroszországra nézve. Ebben az esetben a katonák elnökcsere mellett dönthetnek - vélekedik a volt nagykövet.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ