Szerző: ÉS
2022.05.13.
Háborús emlékiratok
Kérdőjelek Charles de Gaulle emlékiratainak irodalmi értéke körül
I N T E R J Ú
„Hálózatos poétikát akartam alkotni”
Beszélgetés Németh Zoltánnal
K R I T I K A
Sérülések a falakon
(Gerlóczy Sári Társas mező című kiállítása a Fuga – Budapesti Építészeti Központban megtekinthető május 23-ig.)
Gerlóczy Sári művészete ott kezdődik, ahol a tragikum és a tanulságok összekapaszkodva szétbonthatatlan szimbiózist alkotnak. A fájdalom helyiértékeit vizsgálva az emberi szenvedés és lelki béke dialektikájának, az erkölcsi kategóriák széthullásának, az egyetemes ember kozmikus létének és elemi ösztöneinek megragadására törekszik, aminek gyógyító ereje és tanító jellege legalább annyira figyelemre méltó, mint a traumák feldolgozásának belső processzusa.Tovább
Széplaky Gerda
Trabant a konyhában
(Fajgerné Dudás Andrea: Háziasszony katalizátora, GICA, megtekinthető augusztus 7-ig.)
Fajgerné már nevével is a posztfeminizmust jellemző szabadságot képviseli: nem megtagadja a nő férfi általi birtoklását kifejező patriarchális örökséget („-né”), hanem szabadon választja. Festészeti alkotásaiban, performanszaiban is az önnön testéhez való felszabadult viszonyulás fejeződik ki: önmagát rendre „hájas testként” reprezentálja, melyből egyenesen eszményképet farag; az eszményítéssel nem megtagadja, mint inkább semmibe veszi kultúránk ideális testre vonatkozó elvárásait. A háj áll női identitásképzése gyújtópontjában, melyhez később a terhesség, a szülés folyamatai is hozzáadódnak.Tovább
Králl Csaba
A vizionárius
(Dresden Frankfurt Dance Company: Hollow Bones – Budapest Táncfesztivál, Nemzeti Táncszínház)
Godani két szálat sodor egybe a koreográfiában: a szürreális (futurisztikus?) jelenetfragmentumokkal teli sötét képi világot, valamint a táncot, és ezeket még szembe is állítja egymással, vagy ha nem is szembeállítja, de ütközteti őket, hogy meséljen velük és általuk: hova jutottunk mi, együtt, közösen mint emberiség (és mitől kéne szabadulnunk), illetve – metaforikusan használva a táncot e fogalmak élményszerű megragadásához – mit jelent az élet, a szabadság, a jövő.Tovább
Stőhr Lóránt
18 hét
(Eliza Hittman: Soha, néha, mindig)
Hittman egyetlen folyamatot elemez kimerítően alaposan, egy nemkívánt terhesség nyomán tervezett abortuszt. A fiatal amerikai rendezőnő érzelmileg-fizikailag végtelenül kimerítő procedúraként festi le egy kamasz lánynak a terhesség felismerésétől a művi vetélésig vezető napjait, s miközben a női létnek ezt a komoly gyászmunkával járó, felkavaró és fájdalmas mozzanatát nézzük végig a maga részletességében, nem lehet nem arra gondolnunk, hogy a film szülőhazájában, az Egyesült Államokban jelenleg zajló legfelsőbb bírósági folyamatot, az abortusz szigorítását készíti elő, amely megfosztja a jövőben a főhősünkhöz hasonló lányokat attól a lehetőségtől, hogy a legcsekélyebb mértékben rendelkezzenek saját testük és sorsuk felett.Tovább
Herczog Noémi
Ria-ria, Mária
(Székely Csaba: Mária országa, r.: Alföldi Róbert, Szegedi Nemzeti Színház – Kisszínház)
A (szándékos) látszat ellenére a Mária... még csak nem is Szűz Máriáról szól (bár a plakát és az utolsó kép az övé), ezzel szemben „fiúsított” királynőnkről, mondjuk így, Rex Máriáról, akit csak mint királyát ismert el a nemzet közössége (értsd, a nemesek). Székely Csaba türelmes alkat: rátalált egy pontjára a magyar történelemnek, amikor nő uralkodott fölöttünk. Tovább
Végső Zoltán
Egy lelkiállapot lenyomatai
(Raul Midón – Budapest Jazz Club, május 8.)
Midón az elmúlt bő 15 év egyik nagy amerikai hőse, a vak csodagitáros, aki trombita nélkül trombitál dalaiban. Apja argentin táncos bevándorló, anyja afroamerikai, látását a rosszul alkalmazott inkubátorban vesztette el ikertestvérével együtt. Tulajdonképpen semmi nem volt adott ahhoz a szárnyaló karrierhez, ami a 2005-ben megjelent dal és az azonos című State of Mind lemezhez vezetett, hacsak azt a belső vibrálást nem tekintjük, ami a koncert(ek)en (mert egyszerre két előadást is tartott) ránk is átragadt.Tovább
Károlyi Csaba
Közszolgálat 2.0
(Rádiószínház – A Pál utcai fiúk. Felolvassa Gábor Miklós, szerkesztő-rendező Zoltán Gábor, Kossuth rádió)
Mondhatjuk, már az is jó, ha egy műsor ellene megy a NER primitivizmusának, és igyekszik őrizni a magyar kultúra értékeit. Például próbálja életben tartani a magyar költészet gyöngyszemeit. Ám a Kossuthnak közszolgálati és hazafias kötelessége volna a magyar irodalom egészének bemutatása. Mivel azonban az irodalom a nyelv által sokkal erősebben kötődik a politikához, mint például a zene, a diktáló politikai szándék kiszorítja az irodalomnak azt a felét, amely céljainak nem felel meg.Tovább
Ria-ria, Mária
(Székely Csaba: Mária országa, r.: Alföldi Róbert, Szegedi Nemzeti Színház – Kisszínház)
A (szándékos) látszat ellenére a Mária... még csak nem is Szűz Máriáról szól (bár a plakát és az utolsó kép az övé), ezzel szemben „fiúsított” királynőnkről, mondjuk így, Rex Máriáról, akit csak mint királyát ismert el a nemzet közössége (értsd, a nemesek). Székely Csaba türelmes alkat: rátalált egy pontjára a magyar történelemnek, amikor nő uralkodott fölöttünk. Tovább
Végső Zoltán
Egy lelkiállapot lenyomatai
(Raul Midón – Budapest Jazz Club, május 8.)
Midón az elmúlt bő 15 év egyik nagy amerikai hőse, a vak csodagitáros, aki trombita nélkül trombitál dalaiban. Apja argentin táncos bevándorló, anyja afroamerikai, látását a rosszul alkalmazott inkubátorban vesztette el ikertestvérével együtt. Tulajdonképpen semmi nem volt adott ahhoz a szárnyaló karrierhez, ami a 2005-ben megjelent dal és az azonos című State of Mind lemezhez vezetett, hacsak azt a belső vibrálást nem tekintjük, ami a koncert(ek)en (mert egyszerre két előadást is tartott) ránk is átragadt.Tovább
Károlyi Csaba
Közszolgálat 2.0
(Rádiószínház – A Pál utcai fiúk. Felolvassa Gábor Miklós, szerkesztő-rendező Zoltán Gábor, Kossuth rádió)
Mondhatjuk, már az is jó, ha egy műsor ellene megy a NER primitivizmusának, és igyekszik őrizni a magyar kultúra értékeit. Például próbálja életben tartani a magyar költészet gyöngyszemeit. Ám a Kossuthnak közszolgálati és hazafias kötelessége volna a magyar irodalom egészének bemutatása. Mivel azonban az irodalom a nyelv által sokkal erősebben kötődik a politikához, mint például a zene, a diktáló politikai szándék kiszorítja az irodalomnak azt a felét, amely céljainak nem felel meg.Tovább
Fáy Miklós
Énekelnek a múzsák
(Puccini: Turandot – élő közvetítés a Metropolitanből. Müpa, május 7.)
Sokadszorra közvetítik a Metből Zeffirelli Turandot-rendezését, és még mindig elképesztő az egész rendezettsége és zsúfoltsága, a jelmezek és a díszletek harminc év után is tökéletes állapota, a kézi hímzések Turandot ruháján, ennek ellenére ez volt eddig a leggyengébb előadás. Nemcsak a szólisták miatt, mert a kórusok nagyszerűsége ellenére sem éltek a gigantikus jelenetek, zajos volt, de nem ünnepi.Tovább
Siba Antal
A kormánypárt meg a sajtó
(Egy csatorna megszűnése)
Személy szerint az a véleményem, bármelyik orgánum megszűnése a sajtó egészének vesztesége, még akkor is, ha a két most elgyengült műhely oszlopos tagjai a Népszabadság megszűnését például lelkesen ünnepelték, de hát az is egy kultúra, meg az is, amelyik úgy gondolja, hogy a sajtó akkor erős, és akkor bír alakító erővel, ha kiadói, üzemeltetői egyenlő versenyhelyzetben működnek, és jelen van az összes politikai irányzat szereplője. Tovább
Visy Beatrix
Macondo kontra McOndo
Zelei Dávid: (Post)boom. Kritikák és esszék a 20–21. századi spanyol-amerikai irodalomról. Műút-könyvek, Miskolc, 2021, 191 oldal, 2500 Ft
Zelei kritikusi termékenységét mutatja, hogy ez alkalommal egy teljes kötetnyit tud összeválogatni a spanyol-amerikai irodalom magyar nyelven megjelent szerzőiről és műveikről írt méltatásaiból. Ez még akkor is elismerésre méltó, ha ismerjük a szerző hispanisztikai, sőt a dél-amerikai szubkontinens iránti elköteleződését. A kötet és szerzője túl is lép kritikai-kritikusi mivoltán, ugyanis a (Post)boom olvasható a spanyol-amerikai irodalom vázlatos, laza füzérű irodalomtörténeteként is, ahogy Zelei ezt az ajánlatot előszavában felveti: több „mezei” kritikagyűjteménynél, de irodalomtörténeti munkának azért mégiscsak szellős, így „területi-tematikus-történeti” alapon szerveződő konceptkötetként nevezi meg könyvét.Tovább
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább
Csehy Zoltán
Ex libris
Csiszár Gábor (szerk.): Ne uszítsatok levelezésre!
N. Tóth Anikó: A szalamandra mosolya
Rodney Garland: A számkivetett szív
Kőrössi P. József (szerk.): Mágnes mellett a vas
Lamár Erzsébet
Kalandozások az időben
Czeglédi András: Ukrónia és vidéke. Typotex Kiadó, Budapest, 2021, 232 oldal, 3500 Ft
Vajon igaz hívő az, aki egy kínai Szűz Máriához és kis Jézushoz imádkozik? Vajon valóban a gyávaság a legnagyobb bűn? Vajon az igazság volt, van vagy lehet, vagy nem más, mint esemény, mint konstelláció – mint lehetőség? Ilyen és hasonló súlyú kérdéseket találunk a kötet középső tanulmányaiban, hogy azután megmaradjunk: Nietzschénél. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Czeglédi a Zarathustra szerzőjének egyik legérzékenyebb, legalaposabb honi értelmezője; az ukrónia témája kapcsán pedig lehetetlen volna nem szólni éppen arról a Nietzschéről, akinél a perspektíva performatív aktusként működteti az igazságot – utóbbiról így sosem tudhatjuk, hol és mikor történik. Czeglédi remek érzékkel mutat rá: az önteremtés nietzschei koncepciója nem más, mind belsővé tett perspektivizmus, mellyel Nietzsche mindenkor és bárhol jelenvalóvá teszi az igazságot – és így lesz a sehol-föld és a semmikor-idő örök visszatéréssé.Tovább
Szántai Márk
Csak pozitívan!
Vöröskéry Dóra: A pozitív egész számok jelentéktelenségéről. Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Budapest, 2021, 136 oldal, 2990 Ft
A második kötet általában fajsúlyos egy szerzői pálya alakulása szempontjából. Míg az első kötet portfóliójellege, a bemutatkozás frissessége hajlamos elfeledtetni az olvasóval és a recenzenssel az esetleges kisebb egyenetlenségeket, hibákat, addig a folytatáshoz szigorúbban, már valamiféle előzetes elvárásokkal fordul a befogadó. Hoz-e az első kötethez hasonlóan újszerűséget, meglepő hangot? Tudja-e korrigálni az esetleges korábbi hibákat? Meg tud-e újulni úgy, hogy közben önazonos is maradjon? E nehéz, de kétségkívül fontos kérdések sokasága mellett azonban mégiscsak az a legérdekesebb, hogy olvasmányként szívesen veszi-e kézbe a munkát mindenkori olvasó, és hogy az egyszer vagy többször olvasandó kötetek közé kerül a könyvespolcán. Ez utóbbi kérdésre egyértelműen pozitív a válasz Vöröskéry Dóra könyve esetében, amelyért a szerzői fantázia gazdagsága szavatol, amely a hétköznapiban is képes meglátni a rendkívülit, egy-egy novella leendő magját vagy éppen csattanóját.Tovább
A szerző további cikkeiGajdó Ágnes
A mese újrateremtése
Kovács Lajos: Évi rendes szabadság. Kovács Lajos művei, IV. kötet. A kéziratot gondozta, szerkesztette, valamint a jegyzeteket írta Bombitz Attila. Sajtó alá rendezte Fritz Gergely, Füzi Péter, Szinger Ádám. JATEPress, Szeged, 2021, 492 oldal, 4990 Ft
Kovács Lajos 1984 és 1998 között hat ifjúsági regényt írt. Álljanak itt a címek, hátha valakinek épp most támad kedve, hogy fölfedezzen egy fölfedezésre méltó alkotót… Nyolcadikba járni áprilisi tréfa (1981), Megmarad a meseház (1984), Ez mind az én kutyabajom (1987), Anyák napján szeretettel apának (1990), Ráadásnap a szupersztárok cirkuszában (1994), Fülbemászó mesék (1998). Valamennyiből az érzékeny, mindenre odafigyelő tanár és szülő karaktere bukkan elő, vagyis hogy a szerző egyszerre tudott azonosulni a kamaszok és a velük nagy nehezen boldoguló felnőttek gondjaival, gondolataival, érzéseivel. Kovács Lajos lelke mélyén rendkívüli pszichológiai érzékkel, megkérdőjelezhetetlen éleslátással rendelkezett. Az ifjúságról és nem csak az ifjúságnak szóló írásai remekül ábrázolják a suliban kialakult konfliktusokat, a sajátos és életre szóló diáksztorikat. Nincs olyan ember a földön, aki ne találkozott volna valamely, Kovács Lajos-novellában vagy -regényben megjelent szituációval…Tovább
Zsembery Borbála
Haladni és hálát adni
Tatár Sándor: Haalaadaas. Kalligram Kiadó, Budapest, 2021, 120 oldal, 2990 Ft
Az első ciklus versei a költői identitás körülírását célozzák az elődök és a kapcsolódási pontként felmutatott kortársak megidézésén keresztül. A névsor igen változatos – többek között József Attila, Nietzsche, Petri, Nádas Péter és Várady Szabolcs alakja jelöli ki a lírai én helyét a magyar költészeti hagyományban. A leghangsúlyosabb szerep Petri Györgynek jut, akihez a lírai én sokszor vitatkozó pozícióból, kérdésekkel kapcsolódik. „Aki bármiben is hisz: az hülye / – így Petri. Kiskaput, alkudozást nem engedélyezőn, / tökösen. = Az én ízlésemnek túlzott szigorral. / Mi az, hogy >bármiben is<?” (Ábrándkergetés (helyett), 35.) A vers folytatásában a beszélő az élet apró, sokszor reflektálatlanul hagyott ok-okozati összefüggései mellett tesz hitet, végső bizonyosságként pedig saját halálának vízióját állítja szembe a megidézett előd hitetlenségével.Tovább
Bárdos Judit
Az írás elpusztíthatatlan vágya
Edith Bruck: Az elveszett kenyér. Fordította Lukácsi Margit. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2022, 155 oldal, 3499 Ft
Nem itt van a helye annak, hogy felsoroljam Edith Bruck többi, magyarul is megjelent művét (a Ki látott engem? volt az első, a legismertebb), nagy tekintélyét Olaszországban és a világban, amiről az is tanúskodik, hogy legutóbb a pápa meglátogatta római otthonában. A holokauszt egyik legjelentősebb, még élő tanújaként és megörökítőjeként tartják számon mindenütt. Rám ezúttal az volt katartikus hatással, hogy tömören, egy karcsú kisregényben össze lehet foglalni mindent, ami lényeges, abból a szempontból, hogy mit jelent a nyelv, az írás nyelvének megtalálása. És ez az otthonra találás is.Tovább
Énekelnek a múzsák
(Puccini: Turandot – élő közvetítés a Metropolitanből. Müpa, május 7.)
Sokadszorra közvetítik a Metből Zeffirelli Turandot-rendezését, és még mindig elképesztő az egész rendezettsége és zsúfoltsága, a jelmezek és a díszletek harminc év után is tökéletes állapota, a kézi hímzések Turandot ruháján, ennek ellenére ez volt eddig a leggyengébb előadás. Nemcsak a szólisták miatt, mert a kórusok nagyszerűsége ellenére sem éltek a gigantikus jelenetek, zajos volt, de nem ünnepi.Tovább
Siba Antal
A kormánypárt meg a sajtó
(Egy csatorna megszűnése)
Személy szerint az a véleményem, bármelyik orgánum megszűnése a sajtó egészének vesztesége, még akkor is, ha a két most elgyengült műhely oszlopos tagjai a Népszabadság megszűnését például lelkesen ünnepelték, de hát az is egy kultúra, meg az is, amelyik úgy gondolja, hogy a sajtó akkor erős, és akkor bír alakító erővel, ha kiadói, üzemeltetői egyenlő versenyhelyzetben működnek, és jelen van az összes politikai irányzat szereplője. Tovább
Visy Beatrix
Macondo kontra McOndo
Zelei Dávid: (Post)boom. Kritikák és esszék a 20–21. századi spanyol-amerikai irodalomról. Műút-könyvek, Miskolc, 2021, 191 oldal, 2500 Ft
Zelei kritikusi termékenységét mutatja, hogy ez alkalommal egy teljes kötetnyit tud összeválogatni a spanyol-amerikai irodalom magyar nyelven megjelent szerzőiről és műveikről írt méltatásaiból. Ez még akkor is elismerésre méltó, ha ismerjük a szerző hispanisztikai, sőt a dél-amerikai szubkontinens iránti elköteleződését. A kötet és szerzője túl is lép kritikai-kritikusi mivoltán, ugyanis a (Post)boom olvasható a spanyol-amerikai irodalom vázlatos, laza füzérű irodalomtörténeteként is, ahogy Zelei ezt az ajánlatot előszavában felveti: több „mezei” kritikagyűjteménynél, de irodalomtörténeti munkának azért mégiscsak szellős, így „területi-tematikus-történeti” alapon szerveződő konceptkötetként nevezi meg könyvét.Tovább
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.Tovább
Csehy Zoltán
Ex libris
Csiszár Gábor (szerk.): Ne uszítsatok levelezésre!
N. Tóth Anikó: A szalamandra mosolya
Rodney Garland: A számkivetett szív
Kőrössi P. József (szerk.): Mágnes mellett a vas
Lamár Erzsébet
Kalandozások az időben
Czeglédi András: Ukrónia és vidéke. Typotex Kiadó, Budapest, 2021, 232 oldal, 3500 Ft
Vajon igaz hívő az, aki egy kínai Szűz Máriához és kis Jézushoz imádkozik? Vajon valóban a gyávaság a legnagyobb bűn? Vajon az igazság volt, van vagy lehet, vagy nem más, mint esemény, mint konstelláció – mint lehetőség? Ilyen és hasonló súlyú kérdéseket találunk a kötet középső tanulmányaiban, hogy azután megmaradjunk: Nietzschénél. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Czeglédi a Zarathustra szerzőjének egyik legérzékenyebb, legalaposabb honi értelmezője; az ukrónia témája kapcsán pedig lehetetlen volna nem szólni éppen arról a Nietzschéről, akinél a perspektíva performatív aktusként működteti az igazságot – utóbbiról így sosem tudhatjuk, hol és mikor történik. Czeglédi remek érzékkel mutat rá: az önteremtés nietzschei koncepciója nem más, mind belsővé tett perspektivizmus, mellyel Nietzsche mindenkor és bárhol jelenvalóvá teszi az igazságot – és így lesz a sehol-föld és a semmikor-idő örök visszatéréssé.Tovább
Szántai Márk
Csak pozitívan!
Vöröskéry Dóra: A pozitív egész számok jelentéktelenségéről. Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., Budapest, 2021, 136 oldal, 2990 Ft
A második kötet általában fajsúlyos egy szerzői pálya alakulása szempontjából. Míg az első kötet portfóliójellege, a bemutatkozás frissessége hajlamos elfeledtetni az olvasóval és a recenzenssel az esetleges kisebb egyenetlenségeket, hibákat, addig a folytatáshoz szigorúbban, már valamiféle előzetes elvárásokkal fordul a befogadó. Hoz-e az első kötethez hasonlóan újszerűséget, meglepő hangot? Tudja-e korrigálni az esetleges korábbi hibákat? Meg tud-e újulni úgy, hogy közben önazonos is maradjon? E nehéz, de kétségkívül fontos kérdések sokasága mellett azonban mégiscsak az a legérdekesebb, hogy olvasmányként szívesen veszi-e kézbe a munkát mindenkori olvasó, és hogy az egyszer vagy többször olvasandó kötetek közé kerül a könyvespolcán. Ez utóbbi kérdésre egyértelműen pozitív a válasz Vöröskéry Dóra könyve esetében, amelyért a szerzői fantázia gazdagsága szavatol, amely a hétköznapiban is képes meglátni a rendkívülit, egy-egy novella leendő magját vagy éppen csattanóját.Tovább
A szerző további cikkeiGajdó Ágnes
A mese újrateremtése
Kovács Lajos: Évi rendes szabadság. Kovács Lajos művei, IV. kötet. A kéziratot gondozta, szerkesztette, valamint a jegyzeteket írta Bombitz Attila. Sajtó alá rendezte Fritz Gergely, Füzi Péter, Szinger Ádám. JATEPress, Szeged, 2021, 492 oldal, 4990 Ft
Kovács Lajos 1984 és 1998 között hat ifjúsági regényt írt. Álljanak itt a címek, hátha valakinek épp most támad kedve, hogy fölfedezzen egy fölfedezésre méltó alkotót… Nyolcadikba járni áprilisi tréfa (1981), Megmarad a meseház (1984), Ez mind az én kutyabajom (1987), Anyák napján szeretettel apának (1990), Ráadásnap a szupersztárok cirkuszában (1994), Fülbemászó mesék (1998). Valamennyiből az érzékeny, mindenre odafigyelő tanár és szülő karaktere bukkan elő, vagyis hogy a szerző egyszerre tudott azonosulni a kamaszok és a velük nagy nehezen boldoguló felnőttek gondjaival, gondolataival, érzéseivel. Kovács Lajos lelke mélyén rendkívüli pszichológiai érzékkel, megkérdőjelezhetetlen éleslátással rendelkezett. Az ifjúságról és nem csak az ifjúságnak szóló írásai remekül ábrázolják a suliban kialakult konfliktusokat, a sajátos és életre szóló diáksztorikat. Nincs olyan ember a földön, aki ne találkozott volna valamely, Kovács Lajos-novellában vagy -regényben megjelent szituációval…Tovább
Zsembery Borbála
Haladni és hálát adni
Tatár Sándor: Haalaadaas. Kalligram Kiadó, Budapest, 2021, 120 oldal, 2990 Ft
Az első ciklus versei a költői identitás körülírását célozzák az elődök és a kapcsolódási pontként felmutatott kortársak megidézésén keresztül. A névsor igen változatos – többek között József Attila, Nietzsche, Petri, Nádas Péter és Várady Szabolcs alakja jelöli ki a lírai én helyét a magyar költészeti hagyományban. A leghangsúlyosabb szerep Petri Györgynek jut, akihez a lírai én sokszor vitatkozó pozícióból, kérdésekkel kapcsolódik. „Aki bármiben is hisz: az hülye / – így Petri. Kiskaput, alkudozást nem engedélyezőn, / tökösen. = Az én ízlésemnek túlzott szigorral. / Mi az, hogy >bármiben is<?” (Ábrándkergetés (helyett), 35.) A vers folytatásában a beszélő az élet apró, sokszor reflektálatlanul hagyott ok-okozati összefüggései mellett tesz hitet, végső bizonyosságként pedig saját halálának vízióját állítja szembe a megidézett előd hitetlenségével.Tovább
Bárdos Judit
Az írás elpusztíthatatlan vágya
Edith Bruck: Az elveszett kenyér. Fordította Lukácsi Margit. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2022, 155 oldal, 3499 Ft
Nem itt van a helye annak, hogy felsoroljam Edith Bruck többi, magyarul is megjelent művét (a Ki látott engem? volt az első, a legismertebb), nagy tekintélyét Olaszországban és a világban, amiről az is tanúskodik, hogy legutóbb a pápa meglátogatta római otthonában. A holokauszt egyik legjelentősebb, még élő tanújaként és megörökítőjeként tartják számon mindenütt. Rám ezúttal az volt katartikus hatással, hogy tömören, egy karcsú kisregényben össze lehet foglalni mindent, ami lényeges, abból a szempontból, hogy mit jelent a nyelv, az írás nyelvének megtalálása. És ez az otthonra találás is.Tovább
Sinkó István
Nyílt szimbiózisok
byArt könyvek sorozat, 11 kötet. Sorozatterv Fábián Zoltán, Szlabey Zoltán. byArt Kulturális Egyesület, Budapest, kötetenként 47 oldal, 2000 Ft
A sorozat megálmodói nyilvánvalóan azt a célt kívánták szolgálni, hogy közelebb hozzák a széles közönség számára az úgynevezett elvont stílusú és témájú műalkotásokat. A 11 alkotó e tekintetben igen jó példa, elkötelezettségük hasonló, felfogásuk kellően egyéni, így számos változata ismerhető meg az absztrakt és konkrét valamint a minimal irányzatoknak. „Az absztrakt műalkotás (…) mindig egy reálisan létező képi gondolat vagy képi motívum lenyomata, akkor is, ha az a nézőnek az absztrakció foka miatt nem nyilvánvaló.„ Sandra Kraemer megfogalmazásának is remek illusztrációi a sorozatban szereplő alkotók művei.Tovább
Nyílt szimbiózisok
byArt könyvek sorozat, 11 kötet. Sorozatterv Fábián Zoltán, Szlabey Zoltán. byArt Kulturális Egyesület, Budapest, kötetenként 47 oldal, 2000 Ft
A sorozat megálmodói nyilvánvalóan azt a célt kívánták szolgálni, hogy közelebb hozzák a széles közönség számára az úgynevezett elvont stílusú és témájú műalkotásokat. A 11 alkotó e tekintetben igen jó példa, elkötelezettségük hasonló, felfogásuk kellően egyéni, így számos változata ismerhető meg az absztrakt és konkrét valamint a minimal irányzatoknak. „Az absztrakt műalkotás (…) mindig egy reálisan létező képi gondolat vagy képi motívum lenyomata, akkor is, ha az a nézőnek az absztrakció foka miatt nem nyilvánvaló.„ Sandra Kraemer megfogalmazásának is remek illusztrációi a sorozatban szereplő alkotók művei.Tovább
I R O D A L O M
A Négy Folyó Törzse
Hollósvölgyi Iván
A por
Hollósvölgyi Iván
Amíg a bonbon számban el nem olvad
Hollósvölgyi Iván
A tavasz tizennyolcadik pillanata
Hollósvölgyi Iván
Egy virágos réten
Hollósvölgyi Iván
A csikkszedő bagoly
Jenei Gyula
Autofikciók
Egyik barátom hallott egy pszichiáterről, aki sokakat megmentett a seregtől. Akkoriban mellemre ültek a lidércek, elalvás előtt néha nyomasztó pillanataim voltak: nem tudtam mozdulni, mintha lebénultam volna, miközben teljesen a tudatomnál voltam. Alvásparalízisnek nevezik ezt az állapotot. Ezzel kerestem föl a pszichiátert a magánrendelésén, s azt is elmondtam neki, nem szeretnék katona lenni. A főorvos vastag keretes szemüvegben bogarászta a leleteimet, majd alapos kivizsgálásra küldött. Vérvétel, belgyógyászat. Tökéletesen egészségesnek találtak, a kardiológus még azt is mondta, nem volt magának szívizomgyulladása sosem.Tovább
Németh Róbert
Apám az ágy és a ruhásszekrény között
Két nappal azután, hogy meghalt, megjelent a szobámban. Éjszaka volt, talán hajnali kettő-három körül lehetett. Egyszer csak felébredtem.
Ez persze mindenkivel megesik. Néha lassan kezd jelezni a szervezet, máskor hirtelen szakad félbe az alvás. Van, hogy egy rossz álomból térek vissza, hirtelen nem is tudom, hol vagyok, és nem értem, mi történt velem. Előfordul, hogy csak az álombeli történések kontúrja van meg, vagy csak a hangulat, aztán percekig ott fekszem tehetetlenül, két világ között. Máskor az ébredés után még hosszú ideig emlékszem az álomra, aztán valahogy mégis minden elpárolog, elillan, mint a fürdőszobai tükörről a pára, amikor maradok magammal szemben, az arcvonásaim, a ráncok, a borosta, semmi más. Néha egészen dühítő és kiábrándító, hogy az előbb még megvolt az álom, aztán szó nélkül elmegy, pedig fontos akart lenni, fontos is volt, biztosan valami különleges jelentéssel, amit le kellene fordítani, megérteni, de már hiába.Tovább
Masri Mona Aicha
Barth, Brunner és a bések
A muszlim nő jegyzetel, színes lapokra ír, témánként külön szín, Barthnak a zöld jutott. Praktikus. Bastmának hívják, Anna ezt huszonhat perc múlva tudja meg. Otthon Erasmussal voltak törökök, tavaly vagy két éve. Ősszel, ez biztos, mert a lányok nevettek azon, hogy fújja a szél a ruhájukat a Rádayn. Muszlim törökök voltak, eltűntek. Van olyan, hogy praktikus barna, valahol olvasta. Ez zöld. Kiesik a galacsin, Frau Schmidt ránéz, nem hajol le. Barth azt gondolja, nincs olyan az imágónkban, ami által kapcsolódni tudunk Istenhez. Nem maradt semmi az Istenarcból. Nincs bennünk eltemetve. Szegény Reményik. Praktikus zöld, pötyögi a Google-be. Nem tudunk Istenről beszélni. Nincs kapcsolat.
Jelszót kér. Mindenki saját jelszót kapott a nethez. A mandarinillatú srác az a hümmögve helyeselős típus. Barth szerint Istenről nem lehet beszélni, mondja Frau Schmidt, a srác hümmög, leírja, Istenről nem lehet beszélni. Különböző nyelvekben máshogy húzzák ugyanazt a betűt. Minden német hasonlóan írja, hogy Gott, nem egyformán, csak hasonlóan. Ha itt mindenki felírná a nagy gét a táblára, tudnánk, ki német. Bastma például simán lehet német. Ennek semmi értelme. Tovább
Burns Katalin
Kisbence
Kúti épp csak ki akarta vinni a szemetet a házból, egy szál atlétában, megszakítva a délelőtti gépelést. Gépelt ő délután is, de akkor nyugodtabban, meg-megállva, kilépve a monotonitásból, elgondolkodva az elmúlt évtizedeken. Levette orráról a szemüvegét, atlétában és sortban felállt a székéről, a konyhában kiemelte a kukából a félig tele szemeteszsákot – soha nem várta meg, hogy egészen megteljen –, és kilépett vele a jéghideg novemberi kertbe, ahol a nyár óta burjánzó gaz még mindig combig ért. A zsákot a kapun túl, az utcai tárolóba dobta. Ezután szederjesre vált bőrrel, de nyugodt tempóban visszalépdelt a házba, a konyhafal és a spájzajtó által bezárt szögbe kucorodott, még érezte, hogy felmegy a láza, majd a padlón álomba merülve, csendesen meghalt.Tovább
Margetin István
Még nem
Nem gondoltam, hogy van gyereke. Nem látszott rajta, nem úgy nézett ki, mint egy anya. Ez volt az első hiba. Várnom kellett volna, figyelni, megtudni róla többet. Vagy legalább lelépni, amikor megláttam a gyereket. A gyerekekkel mindig baj van. Fölébrednek, megijednek, sírnak. A sírástól ideges leszek, elveszítem a fejem, kapkodok. Hibázom. De még nem tartok ott. Még nem ébredtek fel. Még a vállánál tartok, a nyakánál.
A nyakán finoman lüktet az ér. A nyakára figyeltem föl először. Fehér, ejtett vállú blúzt viselt, fekete farmert, sportcipőt. Megfeszült a nyaka, ahogy hátravetette a haját. Magabiztos, büszke nő. Tudja magáról, hogy vonzó. Nem úgy nézett ki, mint akit elhagyott a gyereke apja.Tovább
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.