Szerző: FORDULAT
2022.05.25.
De mit is jelent ez konkrétan? Ha például a Shrek elemzésére adnánk a fejünket a lapszám által ajánlott módszerrel, akkor nemcsak azt kellene megvizsgálnunk, hogyan zsákmányolja ki a mesevilág szereplőit egy elnyomó uralkodó a profitráta fenntartása érdekében. A filmen belüli uralmi viszonyok leleplezése mellett érdemes lenne figyelni a film termelésének a módjára is.
Például azt elemezni, hogyan használta a DreamWorks a Shrek gyártását az engedetlen rajzolóinak büntetőtáboraként? És hogy a DreamWorks vállalat alapvetően milyen filmipari körülmények között működik az egyébként hegemóniaciklusának végén járó USA-ban? Ezt aztán érdemes lenne összekötni azzal a jelenséggel, hogy a centrumban tevékenykedő filmipar hogyan helyezi ki a termelés egy részét a posztszocialista országokba, hogy olcsóbb munkaerőhöz és forgatási helyszínekhez jusson. Hogyan támogatják ezt az érintett államok mérhetetlen adókedvezményekkel, és végül hogyan terhelik ennek a költségeit az alsóbb társadalmi osztályokra?
Aztán nyilván arról is érdemes lenne beszélni, hogy hogyan jut el a Shrek a közönséghez, elsősorban mozihálózaton keresztül. Hogyan hat vissza adott esetben generációk életérzésére és világszemléletére ez az ironikusan bemutatott, a film által varázstalanított mesevilág? Kik lesznek azok, akikre hatással van? Milyen érzéseket kelt a közönségekben, és ezt hogyan tudjuk megérteni? Miért szeretik ennyire sokan húsz év után is, és hogyan lesz belőle rengeteg mém, amiket aztán a kommunista forradalom elmesélésére is fel lehet használni redditen, de arra is tökéletesek lehetnek, hogy kifejezzük, hogy utáljuk a hétfőket (pedig nem a hétfőket utáljuk, hanem a kapitalizmust)...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.