A SZOLIDARITÁS ERŐPRÓBÁI

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2022.05.10.

Ukrajnában az oroszok a tenger alól, a tengerről és a levegőből is támadták Odesszát, amelynek a kereskedelmi kikötője nem működik, a gabonaszállítmányok nem tudják azt elhagyni. Ez globális élelmiszerválsággal fenyeget. A jelek szerint Orbán Viktor mereven kitart az orosz olajimport-stop vétója mellett, Ursula von der Leyen pedig tovább dolgozik az embargót is tartalmazó hatodik uniós szankciós csomag útjában álló akadályok lebontásáért. Ukrajna benyújtotta az uniós csatlakozáshoz szükséges második csomagját, a francia elnök a hosszú csatlakozási időre is tekintettel, egy párhuzamos európai közösség létrehozását javasolta. Finnország jelezte, hogy minden bizonnyal csatlakoznak a NATO-hoz. Az Egyesült Államok 40 milliárd dolláros segélycsomagban gondolkodnak, s Biden elnök aláírta a II. világháborúban már bevált, úgynevezett kölcsönbérleti program újjáélesztéséhez szükséges dokumentumot.

A szemek Budapestre szegeződtek

Váratlan villámlátogatást tett Budapesten az Európai Bizottság elnöke, aki egy vacsora keretében Orbán Viktorral vitatta meg az EU által tervezett – ám Budapest által vétóval fenyegetett – orosz olajimport-stopot. Ursula von der Leyen a megbeszélés után közzétett Twitter-posztjában azt írta: „Előreléptünk, de tovább kell dolgoznunk. Videókonferenciát tartunk a regionális szereplőkkel az olajinfrastruktúra terén erősítendő regionális együttműködéstől”. Kitért arra is, hogy a találkozó segített tisztázni a szankciókkal és az energiabiztonsággal kapcsolatos kérdéseket.

Orbán Viktor csak egy képet tett fel a Facebook-falára, „Isten hozta, Elnök asszony!” semmitmondó szöveggel. Maga helyett a külügyminiszterével üzente meg a véleményét a találkozóról. Szijjártó Péter arról beszélt, hogy ez a szankciós csomag hatalmas problémákat okozna a magyaroknak, „hiszen eddig Magyarország energiaellátása biztos lábakon állt” (megj.: azt már mi kérdezzük, melyik, a szankciót elfogadni akaró tagállamé nem?), a szankció hatályba lépése után lehetetlen lenne beszerezni az ország számára szükség mennyiségben a kőolajat (megj.: energetikai szakértők, köztük Holoda Attila, ezt többször cáfolták). A megoldási javaslatokat pedig Brüsszeltől várja Budapest (megj.: úgy tudni, hogy a többi, hasonló problémával küszködő tagállam saját maga tett javaslatokat arra, hogyan lehetne brüsszeli segítséggel megoldásokat találni). Orbán, Szijjártón keresztül ismét kinyilvánította, hogy a szankciócsomagot ebben a formájában Magyarország nem tudja támogatni, s újfent az immár lózungként használt gazdasági atombomba-hasonlattal állt elő. A külügyminiszter egy – előre begyakoroltnak tűnő – grimasz kíséretében annyit jegyzett végül meg, hogy „némi előrehaladást azért elértünk...de még nagyon sok mindent kell megbeszélni ahhoz, hogy ezen álláspontunk adott esetben változhasson”.

A tervezett – sorrendben hatodik – uniós szankciócsomag hatályba lépésével a legtöbb uniós tagállam leállítaná az oroszországi olajimportot az év végéig. Az eredeti tervezetet – amit az Európai Bizottság szakértői készítettek – azóta többször finomították, belevéve halasztásokat több tag számára. Eredetileg csak Magyarország és Szlovákia kapott volna egy év pluszt a leválásra, ám utóbb ezt 2024 végéig módosították. Orbán szerint azonban ez sem elég az átállásra (megj.: szakértők szerint elég, csak éppen le kellene mondani arról az extraprofitról, amit a jelenleg nagyon olcsó orosz kőolajon tud elérni a MOL). Ugyanakkor menet közben Csehország és Bulgária is csatlakozott a halasztást kérőkhöz...

ITT OLVASHATÓ