Szerző: TÓTH GERGELY
2022.05.26.
Mondjuk, a Magyar Tudományos Akadémián csütörtökön rendezett, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat keretében működő Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete, annak is a Kárpátaljával és Ukrajnával foglalkozó kutatócsoportja által rendezett minikonferencia előzetes programjához és a címben – Az orosz–ukrán háború háttere és kárpátaljai vetületei – rejlő ígérethez képest igen keveset foglalkozott magával Kárpátaljával.
Annyit azért megtudhattunk az intézet kutatói, Erőss Ágnes, Kovály Katalin és Tátrai Patrik előadásából, hogy a legutóbbi, 2017-es kutatások alapján 130 ezresre becsült kárpátaljai magyarok száma évente eddig is néhány százas nagyságrendben csökkent. A fogyást elsősorban az elvándorlás okozta, melynek fő célpontja Magyarország után Csehország volt. 2014-ben, a forradalom, a politikai bizonytalanság és az orosz agresszió évében a magyarok kivándorlása egy időre megugrott. 2022-ben azonban valóban tömeges elvándorlás indult meg: egyes kárpátaljai járásoknak a fele-harmada jött át a magyar határon. Az előadók arra figyelmeztettek, nehéz ezekből a becslésekből hosszú távú következtetéseket levonni, ugyanis a menekülők egy része biztosan hazatér.
Minél inkább elhúzódik azonban a háború, a távollévők visszatérése annál bizonytalanabb.
Kárpátalja etnikai-nyelvi összetételét pedig újból megkavarhatja, hogy miközben ezrével vándorolnak ki magyarok, minden faluba gyakran 1000 kilométerről érkező belső menekültek tucatjai települnek be.
Kovály Katalin, aki maga is kárpátaljai származású, helyszíni élményei és értesülései alapján azt mondta, a háború leginkább a propagandaplakátok és az ukránok spontán kiragasztott hazafias transzparenseiben mutatkozik meg. Kérdésemre Kovály azt mondta, Ukrajna és Magyarország elmúlt évekre jellemző konfliktusai, a Kárpátalján etnikai konfliktust szító orosz propaganda ellenére „nemzetiségtől független szolidaritás tapasztalható”.
A konferencián részt vevő Ljubov Nepop, Ukrajna magyarországi nagykövete pedig azt állította, hogy „származástól függetlenül mindenki az orosz támadás elhárításán dolgozik”, a 128-as kárpátaljai dandárban például sok magyar ajkú katona is szolgál. A Budapest és Kijev közötti súrlódásokért pedig senki nem hibáztatja a helyi magyarokat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.