VIHAR ELŐTTI CSEND AZ ÖNKORMÁNYZATISÁG KÖRÜL

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2022.04.21.

A járvány, az energiaárak elszabadulása, az ukrán-orosz háború gazdasági hatásai a választási osztogatással együtt már március végére 2309 milliárd forintra növelte az államháztartás hiányát, amely az éves hiánycél 73,3 százaléka. A költségvetési lyukak befoltozásához pénz kell. Sok pénz, új bevételek, amire már a választások előtt is utalt a pénzügyminiszter. Gazdasági elemzők szerint az Orbán-kormány a várható újabb adóterheket úgy teheti a gazdasági szereplők számára elfogadhatóbbá, ha az új sarcokkal párhuzamosan eltöröl egy régit. Az „áldozat” – nagy eséllyel – az állam számára a legkevesebb közvetlen bevételkieséssel járó, ám az önkormányzatok legjelentősebb bevetéli forrásának számító, általuk kivetett helyi iparűzési adó (hipa) lehet. Tekinthető ez egyfajta bosszúnak a fővárosi választási kudarcért? – kérdeztük dr. Katona Tamást.

„Nem az az igazi kérdés, hogy a kormány a közeljövőben büntetésből megszünteti-e a helyi iparűzési adót, hanem az, hogy a következő időben egyáltalán mit terveznek az önkormányzati rendszerrel?” – fogalmazta meg álláspontját a közgazdász professzor. Mint mondja, hallani olyan feltételezéseket, amelyek szerint a következő években jóval szűkebb területre készülnek korlátozni az önkormányzatok működését, s ezt a szóbeszédet korántsem tekinti alaptalannak. Ha ez valóban szerepel a miniszterelnök ötödik ciklusának „programjában”, akkor az természetesen együtt jár majd a bevételek további korlátozásával is. 2010-ben az önkormányzatok részesedtek a bruttó hazai termék 11,6 százalékából, 2020-ban pedig csupán 6,5 százalékából. Ez az arány az Európai Unióban tapasztalt átlagnak alig több mint a fele.

A járvány okán már az előző két esztendőben is számos adóbevételt központosítottak. Akkoriban a gazdaság gyengélkedésével, az ipari termelés visszaesésével magyarázták például a korábban csaknem fele részben az önkormányzatokhoz befolyó gépjárműadó „államosítását”, a hipa megfelezését, amelynek egy részét tetszésük szerint visszautalták az egyes településeknek. A 64 nagyobb várostól elvont 100 milliárdból mindössze 23,6 milliárdot térített meg a kormány, de az ellenzéki főváros és a kerületek egyetlen fillért sem kaptak ebből. Pedig az Állami Számvevőszék adatai szerint a járvány előtt, 2019-ben, 788 milliárdot szedtek be ezen a címen a települések. A napokban Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, aggódva nyilatkozta, „aki az iparűzési adó eltörlését, vagy az általános megfelezését felveti, nincs tisztában a szektor működésével, ugyanis e nélkül az önkormányzati rendszer fenntarthatatlanná válik”. Ha az egyik legtekintélyesebb fideszes városvezető már nem csupán a „felezéstől”, hanem a teljes kivezetéstől tart, akkor alighanem a kormány belső köreiben már ebben az irányban gondolkodnak...

ITT OLVASHATÓ