Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.04.29.
Handelsblatt: Vlagyimir Putyin rendszerét a macsó jellegű hatalomgyakorlás jellemzi. Putyin önmagát a nyugati demokráciamodellt kísérő álértékekkel szembeni védőbástyának tekinti. Ez a gondolkodásmód megjelent Magyarországon is. Kárpáti János nemzetközi lapszemléje.
A németek annak nyomán gondolták meg magukat, hogy sikerült megállapodniuk a lengyelekkel: a balti-tengeri Gdansk kikötőjéből a tankhajókon érkező olajat - ami helyettesítené a Barátság kőolajvezetéken eddig szállított orosz nyersanyagot - a lengyelek által működtetett csővezetéken el lehet majd juttatni a közeli németországi Schwedt olajfinomítójába.
Ez ugyan csak részben oldaná meg a problémát, mert a schewedti finomító történetesen az orosz állami kézben levő Rosznyefty vállalat tulajdona, és a Rosznyefty nem lenne érdekelt a nem orosz eredetű olaj feldolgozásában, ám ilyen konfliktus esetén Berlin német állami irányítás alá helyezhetné a finomítót, a stratégiai javak védelméről szóló jogszabályokra hivatkozva. Az orosz nyersolaj egyébként jelenleg a német olajfogyasztásnak csak 12 százalékát biztosítja, szemben azzal, hogy az ukrajnai háborút megelőzően ez még 35 százalék volt.
Az uniós embargó fokozatosságának az üteméről, valamint arról, hogy alkalmazzanak-e árplafont, illetve vámtarifákat, még tovább folynak az egyeztetések. A Wall Street Journal diplomaták tájékoztatására hivatkozva úgy fogalmaz, hogy néhány uniós tagállam - így Magyarország, Olaszország, Ausztria és Görögország - "továbbra is óvatos” az esetleges olajembargó gazdasági hatásait illetően. Magyarországgal kapcsolatban a cikk azt is megjegyzi: mivel olyan országról van szó, amelynek nincs tengeri kikötője, és kizárólag csővezetéken jut hozzá az olajhoz, "különösen összetett” feladat lesz az embargó érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtése.
A Wall Street Journal kitér arra: az amerikai pénzügyminiszter a múlt héten azt mondta: az orosz olaj vásárlásával szembeni teljes európai embargó felvinné a világpiaci olajárakat, és ártana a törékeny globális gazdaságnak, miközben nagyon csekély negatív hatással járna Oroszországra nézve, hiszen Moszkva a megmaradó exportpiacokon magasabb árbevétellel számolhatna. Janet Yellen ezért azt javasolta: Európa vásároljon csak továbbra is orosz olajat, de korlátozza Oroszország hozzáférését a befolyó vételárhoz. Arról már Európában is zajlik az eszmecsere, hogy úgynevezett gyűjtőszámlákra utalnák a pénzt. Az amerikai lap úgy tudja: a németek, bár a fokozatos kivezetés mögé most beálltak, továbbra is szkeptikusak az árplafon és a vámtarifák elrendelését, valamint a gyűjtőszámlák nyitását illetően.
A Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök vezető napilapja jelentős fejleményként értékeli, hogy Németország immár hajlandó teljesen beszüntetni az orosz olaj vásárlását, és ezzel a tervezett uniós szankció egyik legjelentősebb eddigi ellenzője beáll a sorba. Az EU-intézmények mellé akkreditált német kormányzati képviselők ugyanakkor jelezték: ennek az a feltétele, hogy Berlin elég felkészülési időt kapjon az alternatív beszerzési forrásokról való gondoskodásra. A lap mindenesetre úgy látja, növekedett annak a valószínűsége, hogy a jövő héten az EU-országok megállapodhatnak az orosz olajembargó fokozatos elrendelésében.
A németek annak nyomán gondolták meg magukat, hogy sikerült megállapodniuk a lengyelekkel: a balti-tengeri Gdansk kikötőjéből a tankhajókon érkező olajat - ami helyettesítené a Barátság kőolajvezetéken eddig szállított orosz nyersanyagot - a lengyelek által működtetett csővezetéken el lehet majd juttatni a közeli németországi Schwedt olajfinomítójába.
Ez ugyan csak részben oldaná meg a problémát, mert a schewedti finomító történetesen az orosz állami kézben levő Rosznyefty vállalat tulajdona, és a Rosznyefty nem lenne érdekelt a nem orosz eredetű olaj feldolgozásában, ám ilyen konfliktus esetén Berlin német állami irányítás alá helyezhetné a finomítót, a stratégiai javak védelméről szóló jogszabályokra hivatkozva. Az orosz nyersolaj egyébként jelenleg a német olajfogyasztásnak csak 12 százalékát biztosítja, szemben azzal, hogy az ukrajnai háborút megelőzően ez még 35 százalék volt.
Az uniós embargó fokozatosságának az üteméről, valamint arról, hogy alkalmazzanak-e árplafont, illetve vámtarifákat, még tovább folynak az egyeztetések. A Wall Street Journal diplomaták tájékoztatására hivatkozva úgy fogalmaz, hogy néhány uniós tagállam - így Magyarország, Olaszország, Ausztria és Görögország - "továbbra is óvatos” az esetleges olajembargó gazdasági hatásait illetően. Magyarországgal kapcsolatban a cikk azt is megjegyzi: mivel olyan országról van szó, amelynek nincs tengeri kikötője, és kizárólag csővezetéken jut hozzá az olajhoz, "különösen összetett” feladat lesz az embargó érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtése.
A Wall Street Journal kitér arra: az amerikai pénzügyminiszter a múlt héten azt mondta: az orosz olaj vásárlásával szembeni teljes európai embargó felvinné a világpiaci olajárakat, és ártana a törékeny globális gazdaságnak, miközben nagyon csekély negatív hatással járna Oroszországra nézve, hiszen Moszkva a megmaradó exportpiacokon magasabb árbevétellel számolhatna. Janet Yellen ezért azt javasolta: Európa vásároljon csak továbbra is orosz olajat, de korlátozza Oroszország hozzáférését a befolyó vételárhoz. Arról már Európában is zajlik az eszmecsere, hogy úgynevezett gyűjtőszámlákra utalnák a pénzt. Az amerikai lap úgy tudja: a németek, bár a fokozatos kivezetés mögé most beálltak, továbbra is szkeptikusak az árplafon és a vámtarifák elrendelését, valamint a gyűjtőszámlák nyitását illetően.
ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.