Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2022.04.01.
A sok Shakespeare-figura közül az egyik legjobban megírt alak a Lear király Bolondja. Lear őt nevezi bolondnak, valójában Lear vált bolonddá, s lett körülötte egyre őrültebbé az egész világ. A Bolond látszólag zagyvalékokat hord össze, ám valójában ő az egyetlen józan, az egyetlen tisztánlátó, aki joggal kínálja fel bohócsipkáját a királynak. Egy helyen ezt mondja: „A bohócnak most rossz nagyon: / a bölcsek meghülyültek, / és mint az utánzó majom, / a mi helyünkbe ültek. (Nádasdy Ádám fordítása)
Vagyis a bölcsnek tűnő világ és a király meghülyült, s a kettős tagadás értelmében a Bolond, akit a meghülyült világ bolondnak tart, az egyetlen normális.
Orbán azt mondta, hogy „a világnak elment az esze”. Mint az autós a sztrádán: még hogy egy autó jön szemben a forgalommal? De hiszen valamennyi!
Orbán a világot bolondnak látja, mint Lear király a Bolondját. Csakhogy a Bolondról amott kiderült, hogy normális, míg Lear király és környezete vált valódi bolonddá. Orbán tehát jobban tenné, ha nem a világra, hanem a saját fejére és környezetének megannyi bólogató kobakjára húzná fel a bohócsipkát.
Mert emitt is érvényes a kettős tagadás. Sőt, emitt érvényes igazán!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.