Szerző: CSIKI GERGELY
2022.04.13.
Az már hónapokkal ezelőtt eldőlt, hogy az a fiskális politika, amit a kormány egészen a választásokig képviselt, nem folytatható tovább. A fordulatot már a kormány maga kezdte el a 2021-re tervezett beruházások közül 350 milliárd forintnyi tétel befagyasztásával, majd a 2022-re tervezett beruházási kiadások közül 750 milliárd forintnyi tétel elhalasztásával. Ez utóbbi segítségével célozta meg a kormány a 4,9%-os GDP-arányos hiánycélt 2022-ben, a korábban vállalt 5,9% helyett. Nem véletlen, ugyanis az 5,9%-os hiánycél Európa egyik legmagasabb deficitje lett volna, amivel felhívta volna magára a befektetők és a hitelminősítők figyelmét Magyarország. Ezért sem volt tartható a magasabb deficit.
Az elemzők körében konszenzus van abban, hogy már csak az a kérdés, hogy idén, valamint jövőre mekkora fordulat áll be a költségvetésben, vagyis, hogy a kormány mennyire vált a költekező fiskális politikáról az egyensúlyteremtő, restriktív politikára.
- Az OTP Bank elemzői a 2022-es évre 0,5%-os GDP-arányos kiigazítási igényt látnak, míg jövőre ez 3%-ra hízhat.
- A Raiffeisen Bank közgazdászai úgy vélik, hogy az idei 4,9%-os hiánycélját tartania kéne a kormánynak, ám ehhez már 1-1,5%-os GDP-arányos kiigazításra van szükség, a költségvetést meghatározó körülmények ugyanis jelentősen megváltoztak, többek között a háború miatt.
- Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint nem kizárt, hogy idén a GDP 1%-ának megfelelő egyensúlyjavításról kellene döntenie a kormánynak.
- Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a Portfolio-nak adott interjújában jelezte, hogy a költségvetési hiány okozta egyensúlytalanság korrekcióra szorul. Szerinte már a háború nélkül is mintegy 2%-os korrekcióra lett volna szükség.
A fenti szakértői véleményeket támasztják alá a kormány egyértelmű jelzései és az aktuális költségvetési folyamatok:
- Varga Mihály pénzügyminiszter a háború kirobbanását követő hetekben jelezte: át kell írni a növekedési terveket az orosz-ukrán konfliktus miatt (3-4% lehet idén a GDP-növekedés) és már akkor kijelentette, hogy a választások után a legfontosabb feladat az lesz, hogy a háború okozta gazdasági nehézségekhez igazítsák az államháztartást.
A fenti szakértői véleményeket támasztják alá a kormány egyértelmű jelzései és az aktuális költségvetési folyamatok:
- Varga Mihály pénzügyminiszter a háború kirobbanását követő hetekben jelezte: át kell írni a növekedési terveket az orosz-ukrán konfliktus miatt (3-4% lehet idén a GDP-növekedés) és már akkor kijelentette, hogy a választások után a legfontosabb feladat az lesz, hogy a háború okozta gazdasági nehézségekhez igazítsák az államháztartást.
- Orbán Viktor miniszterelnök a nemzetközi sajtótájékoztatóján többször is hangoztatta, hogy a pénzügyi stabilitás, vagyis a költségvetési hiánycél kordában tartása és csökkentése alapvetés. Szerinte azonban fennáll a kockázata annak, hogy nem lesznek európai szintű fellépések a magas energiaárak ellen, ami pedig kikezdheti a rezsicsökkentés fenntartását.
Egy ilyen esetben azonban lépne a kormány, akár a különadók emelésével.
- Március végén érkezett egy hír a kormányzati körökből, miszerint idén még drágább lehet a rezsicsökkentés (700-800 milliárd forintba fájhat), ezért is van szükség újratervezésre a költségvetésben.
- Mindezekhez jött hozzá a múlt pénteken megjelent előzetes első negyedéves költségvetési adat, ami azt mutatta: márciusban sem jött fellélegzés a büdzsében, a választások előtti időszakban az év egynegyede alatt teljesült az egész évre tervezett nominális deficit közel háromnegyede...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.