MEG KELL ERŐSÖDNÜNK FEJBEN, HOGY TÚLÉLJÜK A DEZINFORMÁCIÓ KORÁT

G7.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2022.04.28.

Sokszor még hús-vér embereket képzelünk oda, ahol valójában már a mesterséges intelligenciával (MI) találkozunk, az átlagpolgár egyáltalán nem látja át, mennyire hatja át életét máris az MI. Az ebben rejlő lehetőségeket senki nem tagadja, de veszélyei sötét társadalmi disztópiákat idéznek, most azonban még vadnyugati állapotok uralkodnak – mondja Tilesch György, a Szilícium-völgyben élő mesterséges intelligencia szakértő. A G7-nek adott interjúban a Phi Institute Fehér Háznak is tanácsokat adó elnöke a kínai megfigyelő állam és a nyugati modellek versengéséről, az adatbirtoklásról is szóló új hidegháborúról, a big tech-nek való kiszolgáltatottságról és a tech-óriások önszabályozási hajlandóságáról beszél: Európának a “bigger brain” helyett a “better brain” fejlesztésében lehet keresni valója, a cél, hogy ne egy orwelli és egy huxleyánus világ között kelljen választani.

Dr. Tilesch György Kaliforniában élő MI-szakértő, az általa alapított PHI Institute for Augmented Intelligence elnöke. Dolgozott a Microsoftnak, az Ipsosnak, több globális nagyvállalatnak és kormánynak, valamint az Európai Bizottságnak. Mesterség és intelligencia című könyve 2021-ben magyarul is megjelent. Legutóbb a World Economic Forum nagyvállalati vezetőknek szóló kézikönyvén dolgozott, a felelősségteljes MI-ről írt fejezetét készítette el. A héten a Pécsi Tudományegyetemen tartott előadást az EU jövőjéről szóló konferenciasorozat keretében, ahol az egyetemisták egy DemNet Alapítvány által szervezett workshop keretében tettek javaslatokat a mesterséges intelligencia körüli etikai dilemmákkal kapcsolatban az Európai Unió számára.

Az orosz-ukrán háborúban a halott katonák azonosításában is használják a mesterséges intelligenciát, közben Kína és az Egyesült Államok hidegháborújának ez az egyik fő technológiai vetülete, Európa pedig a big techet regulázza. Van esélye labdába rúgni a globális versenypályán?

A Von der Leyen-féle Bizottság számára top 3 prioritás a mesterséges intelligencia témája, és idén novemberre a tervek szerint kész lesz az AI Act, a világ első átfogó mesterséges intelligencia szabályozása. Sok tagállam attól tartott, hogy egy túl szigorú szabályozás megfojtja az innovációt. De a cél, hogy Európa ne csak szabályozóként kontrollálja a szereplőket, hanem fel tudjon építeni egy olyan technológiai ipart, amivel bizonyos MI-területeken a világ élvonalába tud kerülni. Ez most még nincs itt, de a Bizottság és különösen a francia biztos, az üzleti környezetből érkező Thierry Breton erősen nyomja ezt a vonalat. Teljes joggal, mert ha ez nincs megoldva, akkor termékfejlesztés és technológiai potenciál tekintetében Európa harmadhegedűs pozícióba fog kényszerülni az USA és Kína mögött. Emellett zajlik a nagy technológiai platformok és a Bizottság közötti meccs...

ITT OLVASHATÓ