KIZÁRNAK MINKET AZ EU-BÓL? ÍGY HAT A FRANCIA ELNÖKVÁLASZTÁS MAGYARORSZÁGRA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2022.04.11.

Centrális erőtér francia módra: vasárnap végső vereséget szenvedtek a középpártok, Emmanuel Macrontól jobbra és balra is egy-egy nagy radikális tömb áll. Marine Le Pen először fordul rá a második fordulóra jelentős tartalékokkal, s jelenleg azonos szinten áll a köztársasági elnökkel. A kampányát a magyar MKB hiteléből finanszírozó Le Pen sikere esetén alapjaiban változna meg a magyar kormány európai pozíciója. Macron sikere viszont újabb lendületet adna az uniós források felfüggesztését célzó eljárásoknak, miközben törni látszik a Varsó-Budapest-tengely. Tektonikus változások az európai politikában.

Európa visszatartja a lélegzetét. A tegnapi elnökválasztás nemcsak azoknak fontos, akiknek croissant volt a jelük az óvodában és minden jótanács ellenére francia autót vesznek. Az a tény, hogy a 2017-ben megválasztott Emmanuel Macron és radikális kihívója, Marine Le Pen jutott be a második fordulóba (28, illetve 23 százalékkal), az Európai Unió, s benne Magyarország jövőjét is meghatározza. A két jelölt visszavágót vív majd, amely a 2017-es meccsüknél jóval nyitottabb lesz. Öt évvel ezelőtt nem volt olyan mérés, amelyben Le Pen akárcsak megközelítette volna a közéletbe berobbant Emmanuel Macront, aki negyvenévesen minden idők legfiatalabb francia államfője lett. (Egy bizonyos Bonaparte Napóleon után.) Az akkori második forduló 66-33 arányú Macron-győzelme most igen valószínűtlennek tűnik. Amikor múlt hét elején a Válasz Online Strasbourgban járt, a politikai szenzációt az a felmérés jelentette, amely mindössze 52-48 arányú Macron-győzelmet mért Le Pen ellenében. Egy másik, frissebb kutatás még szorosabb, 51-49-es eredményt jelez, azaz a két politikus fej-fej mellett áll.

Bár a közvélemény-kutatásokkal a magyar választások után óvatosan kell bánni, az Európai Parlament székhelyén hasonló véleményklímát tapasztaltunk.

Olyan macronista európai parlamenti képviselővel is beszéltünk, aki egyenesen Le Pen győzelmére számít a második fordulóban.

S nemcsak azért, mert Marine jobban szerepelt a négy évvel ezelőtti első fordulónál (akkor 21 százalékot szerzett), hanem mert az akkori időszakkal ellentétben nagyobbak a tartalékai is. Itt van például a hét százalékot szerzett, Dzsingisz kánt jobbról előző Éric Zemmour egykori újságíró, aki igen hatásosan emelte kampánytémává Franciaország iszlamizációját és az ellenőrizetlen bevándorlást. Ám Oroszország agressziója után visszahullottak rá korábbi Putyin-párti mondatai és különösen az, hogy elutasította az ukrán menekültek befogadását. Választói világnézetükben Le Penhez állnak legközelebb: a legfontosabb különbség, hogy míg Zemmourra inkább a diplomás városiak szavaztak, előbbi sokkal népszerűbb a falvak és kisvárosok Franciaországában. A publicista-politikus márpedig tegnap este Le Pen támogatására szólított fel. Macron riválisa az elmúlt években sokat dolgozott imázsának alakításán, az öt évvel ezelőtti második fordulót megelőző tévévitán ugyanis felkészületlennek bizonyult. Ügyesen tágította témahorizontját is. A bevándorlás családi örökségnek számító kritizálását (apja, Jean-Marie Le Pen már 1974-ben elindult az elnökválasztáson, 2002-ben bejutott a második fordulóba) összekötötte a megélhetési válság emlegetésével. Így valósággal centristának tűnt a harsányabban jobboldali radikális Éric Zemmourhoz képest...

ITT OLVASHATÓ