Szerző: FILÓ MARIANN
2022.04.11.
Nem muszáj sokat foglalkozni a politikával ahhoz, hogy egy átlagos magyar állampolgár agyát is gyűlölködőre mossa az elképesztően manipulatív kormánypropaganda. Az LMBTQ-csoportok tagjait bűnbakként beállító retorika az elmúlt években a tetőfokára hágott, kezdve a „járványintézkedés” címszó mögé bújó kormányrendelettel a jogi nemváltoztatás lehetőségének betiltásáról, az egyedülállók (és az azonos nemű párok) örökbefogadásának korlátozásán át egészen a „gyermekvédelminek” hazudott, gyomorforgatóan aljas törvényig, folytatva a sort az április 3-i, érvénytelen kérdéseket feltevő népszavazással.
A gyerekek szerepének beemelése a kérdésbe igazi kegyelemdöfés volt. A szexuális kisebbségeket a pedofiliával igyekeznek mindenáron összegubancolni, „LMBTQP -lobbi” és „genderideológia” kifejezésekkel hergelik a kérdésben a jelek szerint nem annyira megosztott magyarokat – sokan nem is tudják, mit jelentenek ezek a szavak, viszont emiatt persze meg is rémülnek is tőlük. Ha nem elég a devianciából, ne feledkezzünk el az aktivisták emlegetéséről sem, akiknek hatására óvodások hada vált nemet.
És bármennyire is abszurd ez a narratíva, rettenetesen jól sikerül, egy ilyen intenzíven homo- és transzfób, szexuális kisebbségeket démonizáló, és nem utolsó sorban patologizáló diskurzus pedig teret ad mindenféle (ál)tudományos megközelítésnek is,
amelyek fókuszában az áll, hogy bármelyik cisz nemi identitástól és heteroszexuális orientációtól való eltérés csak felvett viselkedés eredménye, következésképp megváltoztatható.
A „meleggyógyítással” és „átnevelő táborokkal” kapcsolatban 3 évvel ezelőtt nagy port kavart a HírTV műsora, amelyben ezekről egy zártkörű szakmai konferencián való részvételük kapcsán számoltak be, tudományos tényként kezelve a beavatkozások hatásosságát. Az igazság azonban egészen távol áll ettől...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.