Szerző: STUMPF ANDRÁS
2022.04.26.
Van-e unalmasabb, meddőbb dolog annál, amikor a sajtó önmagával foglalkozik? Talán a szolfézsóra. Amúgy nem nagyon. Nem is vetemednénk tehát nyilvános köldöknézegetésre, ha a választás után fel nem erősödött volna azok hangja, akik az ellenzéki buktát úgy akarják letolni a közönség torkán, mintha eme ínyencséget a sokszor – esetünkben például – kifejezetten kézműves sajtóműhelyekben sütötték volna ki. A 444-ezés, telexezés, magyarhangozás, olykor egyenesen válaszonlájnozás szólamait viszont egyre hangosabban trillázzák e kórus erős tüdejű tagjai – ami az ütemet illeti, olyan pontosan ráadásul, mintha csak jól megírt kottából énekelnének. Ám noha a tempó egységes, a szólamok hamisnak tűnnek: s hogy lássuk, azok-e tényleg, most, amikor mindenki a tanulságokat vonja le, egyúttal a jövő lehetőségeit kémleli, érdemes rátekinteni, hogyan kezelte a magyar sajtó, s benne lapunk a választásokat. Azután tisztázni néhány félreértést sajtó és politika feladatáról. Végül pedig kitérni egyik és másik lehetséges jövőjére a negyedik Orbán-i kétharmad éveiben.
De ne csak a levegőbe beszéljük! Hallgassuk meg együtt a már említett kórusmű szólamait!
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.